Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében

után 1 such."

19 Elvégezve a megfelelő számítást, zsellérek, szolgák és pásztorok feleségeinek 84, házas, de marhátlan üredemptusoknak 150, szolgálatot tevő, marhás irredemptusoknak 200 négyszögölet mértek ki kenderföldnek. Ez utóbbi területet egyben minden redemptus megkapta, s hozzá még a redempció arányában. (Pl. egy egész erejű, 120 forintos redempciójú gazda 600 négyszögöl kenderföld juttatásban részesült.) Az újraosztást 4—6 évenként megismételték, és legfeljebb csak annyi változás figyelhető meg, hogy 5 forint redemptió után nem 1, hanem 1 1/2, majd 3 forintra 1 sukkot mértek. 1800-ban pl. 378 irredemptus kap kenderföldet a turgonyi laponyag környékén, az osztást a kenderesi határban, a "Bagosi Csárda felől való oldalon" kezdték. (1800, 1804, 1819-ben 12 forintra 1 öl, 1819-ben 15 forintra 1 öl az "uj erdő előtt a Kulits háton "). A közmunkákban résztvevő nincstelen földnélkülieket olykor közmegegyezéssel megjutalmazták. 1834-ben pl. a "gáttöltésben tett fáradozásokat" vették figyelembe, amikor "minden irredemptus embernek 50 öles dűlőben 3 öl kenderföld adása rendeltetett". Még később, 1849ben pedig a rendkívüli katonai beszállásolás és egyéb terhek miatt tartják célszerűnek a kenderföld osztást. (Minden házas zsellérnek 72 négyszögöl jutott.) A kölesföld osztásánál már nem vették figyelembe az irredemptusokat. 1792-ben "az árvíztől a Mirhó-gát megtöltésével megszabadult föld, a rajta termő kóró miatt különben használható nem lévén elvégeztetett, hogy a Kurva háton egy sor köles föld osztasson a Redemptus lakosok között ugy, hogy minden 3 frt redemptió után egy öl szélességű és 140 öl hosszúságú adasson. Mely föld mindeniknek birtokában marad, míg más környül állások arra nem indítanak, ... hogy elhagyattasson." Az újraosztásra 1799 márciusában kerül sor a Kupnád és Kenderessziget környékén, amely területnek "hol egy, hol más okon, sem kaszálással, sem marha járással, ugy mint kívántatnék, hasznát venni nem lehet, ellenben lehet reményleni, hogy ha az ott lévő zsombokos föld ekével lassan lassan megegyenlíttetnék, a kaszálásra és pascuatióra alkalmatossá tétethetnék, azonban addig is vagy köles, vagy más egyéb vetéssel használtathatnék." Itt a "Göröngyösi régi osztálytól fogva a szeglet határáig 1100, a szeglet határtól fogva ismét a Berettyóig 287 kerékfordulás " nagyságú földet mértek ki kölesnek, minden 5 frtra egy ölet a 140 öl hosszúságú dűlőben.

21 (1792-ben 781 kat. hold, 1799-ben 469 kat. hold nagyságú kölesföld volt Kisújszálláson.) A gáttöltés következménye a "Ludas nevű föld" felosztása, amely 1790-ben már "nem kaszálónak való, annak székes volta miatt, ellenben 113