Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)
Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében
demptusoknak is irredemptus embert fogadni magának nádvágni átaljában tiltatik; meg ha fog tapasztaltatni: az által vágott nádja el fog vétetni." 10 A Mirhó-gát megépítésével, különösen szárazabb évszakokban, megcsappant a nádrengeteg. Nehézségekkel jár a "jóféle nád" beszolgáltatása, ezért módosulnak a tanácshatározatok. Az 1791. november 21-i végzés megállapítja: "Mivel már a réten volt vizeknek megapadásokkal a nád meg fogyatkozván, sem a Hellység sem a kölső s belső conventionátusok fűtőbéli szükségek azzal nem pótolhatók, elvégeztetett, hogy a Hellység számára esztendőnként adni szokott nád helyett, minden redemptus lakos vágjon és hozzon fel 40, minden irredemptus pedig 50 kéve kórót, ollyat, amely a náddal felérjen. Ha pedig valaki magától felhozni elmulasztaná és a Hellység maga szekerén kényteleníttetne elhozni 100 kéve vétessen el tőle." 11 Itt is megfigyelhető, hogy a kötelezettségek, illetve a beszolgáltatások nem teljesítése minden esetben szankcionált. Ha nagy szárazság volt — mint pl. 1794-ben történt —, akkor a nádat, mint kaszálót már június elején levágták. Ilyen alkalmakkor, a "dűlőzők" munkájának befejeztével, a kialakult rend szerint történik a nádosztás. Az 1794. június 5-i tanácsi végzésből arról értesülünk, hogy "a rétségen lévő nád olly állapotban lévén hogy ha igy marad sem a marhának nem jó lesz, sem fedőléknek, el végeztetett, hogy a proportione a redemptionis földes lakosok között felosztasson. Mely végre nyil huzattatván ugy, hogy a Rakontzásba kezdődjön az osztály a sors szerint ugy estek a Tizedek, amint rend szerént egymás után következnek. Adódik pedig minden 5 frt redemptió után 1 öl szélességű. Minek utána pedig ezen osztály levágattatik: az egész közösségnek tejendő osztály felől meg fog tétetődni a rendelés." A terület annyi, hogy ezen túl kitelik minden marhás gazdának és egész szolgálatúnak 10, a félszolgálatú embernek pedig 5 öl. Az irredemptusokkal szembeni megkülönböztetés határozott és félreérthetetlen minden nádosztáskor. 1796 novemberében pl., amikor "a nádvágás ideje eljővén, elvégeztetett, hogy ... minden redemptus embereknek a nád vágásra szabadság adattatik, oly meghagyással, hogy maga tselédjein kívül sem helybeli sem külföldi irredemptust nádvágásra alkalmaztatni, sem napszámra sem más módon ne bátorkodjon egész karátsonyig: amikor az irredemptusoknak is a nádvágásra való szabadságok is elkezdődik." 1 * Vagy 1807 januárjában 110
