Bagi Gábor szerk.: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49. (1994)

Szabó Lajos: A közös határ használata Kisújszálláson a XVIII. század második felében

úgy döntenek, hogy "az irredemptusoknak nem adatik osztály szerént, hanem minekutána az osztály véghez megyén és a vágás közönségesen megszabadul, nékik is szabadságokban fog állni magok részire vágni, amit kaphatnak." 14 A közölt forrásrészletek alapján nyilvánvaló, hogy a felosztott nádasok területe időről-időre változott. 1797 júniusában pl. a felosz­tott "zöld nád" területe kb. 800 kat. hold volt. 1803 novemberében "a levágható nád 2900 öl szélességű 50 öl hosszúságban: ebből tehát min­den 10 frt redemptió után 1 öl szélességű 50 Öl hosszúságban adatni rendeltetik." 15 Ez több mint 90 kat. hold volt. 1805 januárjában, a karcagi oldalon, Ravaszlyuknál kiosztott nád területe 378 kat. hold. Nem szabad elfelejteni, hogy mindez a Mirhó-gát megépítése utáni időszakból való adat, amikor már a vizes-nádas határrészek területe csökkenőben van. Később a határ fokozatos kiszáradásával a nádosz­tás lassan-lassan elmarad. Viszonylag kedvező volt a helyzet a dinnyeföldek osztásánál. Mindenkinek mértek dinnyeföld nyilast. Eleinte megtörtént, hogy a szegény ember vagy az élelmesebb megtoldotta kimért parcelláját. Ilyenkor a gazdag redemptusokból álló, s azok érdekeit képviselő ta­nács felháborodott hangon foglalkozik az üggyel. 1758 áprilisában pl. "némelly lakosok Dinnyeföld osztáskor magok nyilasokkal meg nem elégettek, hanem magok magoknak Bírájok lévén, magok hatalmokkal vakmerőképpen mást fogni bátorkodtak, mentegetvén magokat, hogy osztáskor hibás nyilassok jutottak volna." Ezek a személyek a "tör­vénynek által hágásában találtattak: Rásó Jánosnak emlékezetben jő­vén mássor is próbált hasonló törvénytelensége, Farmosi István pedig bátor Irredemptus légyen, mindazonáltal olly darab dinnye földet szántott, hogy senkinek hozzá hasonló nyilassá nem találtatnék, s ezért külön külön mindenik három három forintos büntetésre Ítélte­tett. Kása György és Simái János és András, hogy nem tecző Nyila­sokkal meg nem elégedvén ... magok hatalmával másokat fogtak, ezek ugyan két két forintig, Fodor György pedig, Emődi István, Kis János és Borús István, hogy két darabot igyekeztek felfogni egy egy forintra való büntetést szenvedjenek ell végeztetett" 16 — olvashatjuk a tanács­jegyzőkönyvben. A rend így ezen a téren is hamar helyreáll. 1778. áp­rilis 20-án a dinnyeföldet a következő rend szerint osztják fel: "az osztás pedig az Igarió Laponyagnál az lapos felőli kezdődik, a Szol­gák és Juhászok feleségeinek, ugy kevés szolgálatot tehető Irredemptus gyalog embereknek két öl, szolgálló gyalog embereknek 2 3/6 öl, alább 111

Next

/
Thumbnails
Contents