Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

hoz, hogy egy, az ő területükön keresztül érkezett nép nevét át tudják adni a magyarságnak." Először is, a jászok nem a kunokkal együtt érkeztek, és bár eredetükről, hogy mikor és hogyan kerültek hazánkba, semmi pontosat nem tudunk, annyi biztos, hogy a kunok előtt. Más­részt a szókezdő a-hoz már az ószlávban igen gyakran járult protetikus j, és így az avar korban a Kárpát-medencébe beköltöző, dialektizá­lódás szempontjából a délszlávokhoz tartozó szlávok alkalmazhatták azt az ös-ok önmegnevezésére. Egy ilyen jász szót azonban csak a kési avar korban már a Kárpát-medecében élő ősmagyar örökíthetett tovább a honfoglalás utánra. Valószínű, hogy az alánokra vonatkozó három ma­gyar szóalak mögött az iráni nyelvű és a Kárpát-medencébe bekerült népcsoportok egymástól egészen különböző, kronológiailag is eltérő tör­ténete van. 3.7.7. Német szavunk átvétel egy val. ősszláv *nem&ct> alakból, va­lamikor 948 előtt, amikor az ősmagyarban még hiányzott а с hang (de ez nem azt jelenti, hogy még 947-ben is hiányzott!), és a szó végén t helyettesítette, akárcsak egy másik népnevünkben: Moravtct, > Marót, tk. 'morva'. Ha azonban Árpád népe már 862-től jelen van — hol éppen morva-szláv, hol német kérésre — Közép-Európa harcterein, akkor nyelvünkbe miért került a német szó szláv átvételként? A logikus válasz az lehet, hogy erre az átvételre nem 895 és 948 között, hanem már 895 előtt sor került, mégpedig egy, már a korai avar időkben kiala­kult közszláv szó került át a késő avar kori ősmagyar nyelvbe, olyan, a szlávok által is lakott területen (Morvaország, Pannónia), amely közvet­lenül határos volt a németek lakta térséggel, de nem tartozott semmiféle germán lakterülethez (az átvétel tehát későbbi, mint a langobardok el­vándorlása Itáliába). 3.7.8. A török eredetű bolgár népnevet a magyar szláv alakban vette át. Erre a kazár birodalom kötelékében, vagy a kazárok és a dunai bolgárok közötti Etelközben vagy Levédiában Árpád népének, amelynek egyik alkotó része maga is bolgár lehetett, nyilván semmi szüksége nem volt. Különben is ott még a bular (=bolgár) volt használatban. Jobb megoldás tehát a szlávból való átvételre, hogy arra Krum—Omurtag alföldi hadjáratai során és azt követően került sor, amikor a dunai bol­gárság már elszlavosodott (Borisz/Michael cár 852—889, Vladimír 889—893), és így a szó óbolgár-szláv hangalakjával ismerkedtek meg a 110

Next

/
Thumbnails
Contents