Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)
késő avar kori magyarok a 9. században az Alföldön és Erdélyben (lásd még2.11.6.! 680 ). 3.7.9. Lényegében hasonló eredményre jutott Király Péter a Metódlegendában olvasható tonsi 'borotvált fejű' kifejezés alapján: "A tonsi kifejezés ugyanis a morva-szlávoknak a pogány magyaroktól eltanult azon szokására vonatkozik, mely szerint a pogányságtól a keresztény hitre térők fejüket, csak egy üstököt hagyva, leborotváltatták." Ezt úgy is lehet magyarázni, hogy ezek a 'borotvált fejű' szlávok nem mások voltak, mint az Árpád népéhez 895 után csatlakozó szlávok. Valószínűbb és kronológiailag egyedül helyes Király nézete, hogy ti. "...Moravia területén vagy annak szomszédságában, Metód moráviai működésének időpontjában [880—882 között] magyarok, — méghozzá keresztény magyarok — éltek." Előkalandozókról tehát szó sem lehet! Ismét szóba jöhet viszont a Hegyentúl, vagy a késő avar rezervátum. Király véleményét támogatja Theothmár 900 tavaszára vonatkozó megjegyzése is, mely szerint a morvák a maguk mellé vett "magyarok" szokása szerint a "...saját álkeresztényeik fejét kopaszra nyírták...", és ezt és más bűnöket feltehetően "...sok éven keresztül elkövették...". A 900 tavasza előtti "sok év" akár a 880-as évekre is utalhat, 895—896-ra aligha. 3.8. A székelyek származásának és nyelvének kérdése Szereményi Oszvald feltevése lehetőséget ad a magyar betű szónak az európai hunból való levezetésére. 3.8.1. Ha hun rovásírásig nem is lehet visszavezetni a szaporodó késői avar és honfoglalás kori rovásírásokat, ott vannak viszont a rovásírást sokáig őrző székelyek, akik legendák szerint "...előbb Attila király népe voltak, ..." de 895-ben békés szándékkal Árpád elébe jöttek, s "...első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba." Mindkét történet a szép legendák körébe tartozik. Éppen ezért alig érthető, hogy az Árpádok hun származástudata miért keltett oly szenvedélyes, máig tartó vitát. Hiszen ha valaki (és sok ilyen kutató van) a székelyeket török eredetű népnek tartja, akkor akár a hunoktól való eredeztetésük legalábbis nem imaginárius teória. Ha pedig Anonymus azt hallotta, vagy úgy olvasta, hogy Árpád a dölyfös Salán követeinek kijelentette: "Az én ősapámé, a nagy hatalmú Attila királyé volt a Duna—Tisza 111
