Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

tele (1914-től!) kiválóan bizonyítja, hogy a magyar át tud venni r- hang­gal kezdődő szavakat. Orosz szavunk forrása a középainémet roder ('evezni') > ósvéd roßs-man/rößskarlar ('hajón érkező hódítók') > finn Ruotsi ('svédek'), és ebből az orosz rus', arab rus 'varégek'. A vikín­geknek/varégeknek a terjeszkedése a 8. század közepétől kezdődött, és szlávok megszervezése közben és után kapcsolatba kerültek a kazárok­kal is. Árpád népe elődei és a rus'-uralta szlávok ettől függetlenül is sűrűn érintkeztek egymással, így a hajdan onogurok alapította, később zsákmány és rabszolgák szerzése cél iából gyakran felkeresett Kiev­ben. 659 Az első pillanatra tehát érthetetlen, hogy orosz szavunk 9. századi átvétele miért történt török közvetítéssel. A török nyelvek hangtani rendszere ugyanis nem tesz lehetővé szókezdő r hangot, és az ilyen jövevényszavak elé egy magánhangzó kerül: rus' > *urus. Ebből az *urus~ ból származik nyilván 9. századi átvételként orosz szavunk. A kazárokkal együtt élő, a 9. században a keleti szlávokkal/varégekkel/ru­szokkal és Kiewel is rendszeresen érintkező Árpád népe tehát magyar nyelvű nem lehetett, mert abban az esetben át kellett volna vennie a szókezdő török o- nélküli eredeti kijevi rus'-t. Akárcsak 1914-ben a ruszkit, vagy a 11. századtól: Ruszka (1430-tól), Rosszcsür/Roszcsür (1380), vagy Rüsz (1494), Ruszkova, bár szükségszerűen nem min­dig, hiszen a magyarban ekkor már az orosz jelentette a rusz-1. 3.7.3. A kérdést kristálytisztán megírta már Vámbéry is: "...ezen ethnikai megjelelés csak az új török jövevények révén juthatott a ma­gyarba. ... Azt tartom, e hangbeli viszony a magyar orosz és az eredeti rusz között inkább szól Árpád magyarjainak török eredete mellett, mint ellenfeleink egész kötetei ellene. Ha a magyarok az oroszokkal való ta­lálkozásuk idejében már ugor-török vegyüléknép vagy épen ugorok ... lettek volna, ... a szókezdő r-et bizonyára ki tudták volna ejteni." Kárpát-medencei késő avar kori népek pedig közvetlenül bizonyára nem ismerték a Kiev térségébe csak a 8. század második felétől érkező va­rég/viking férfiakat. 3.7.4. Hasonlóképpen felteendő a kérdés, hogy 'zsoldos testőr'-t je­lentő régi varang ~ várong szavunk miért török hangalakban került be nyelvünkbe, ha Árpád népe közvetlenül és huzamos ideig érintkezett ezekkel az északi fegyveresekkel még a Kárpátoktól keletre, Levédiában és Etelközben. Közvetlenül, hiszen az átvett varég=varang a rusz-ok 107

Next

/
Thumbnails
Contents