Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

saját magukra használt, óészaki eredetű neve volt. Györffy szerint a szó a skandináv voering-ra. megy vissza (valójában egy óészaki vaeringi 'normannok a görög császár szolgálatában' a helyes alak, abból arab és ótörök varank, magyar varang ), és ebből a honfoglalás előtti magyarság török elemei vették át vafin. alakban. Ez a három tényező (a honfoglalás előtt, még nem a Kárpát-medencében, a magyarság török elemei) együttesen egyértelműen bizonyítja, hogy Árpád népe török anyanyelvű volt. Ennél a szónál nem ismétlődhetett meg az, ami a zsidót jelentő török szóalakkal megtörtént, ugyanis a Kárpát-medence késő avar korának (és benne a magyar nyelvű ethnikumnak) semmiféle kapcsolata nem volt a 9. században a Dnyeper—Fekete-tenger mentén Bizánccal érintkező varégokkal-ruszokkal. 3.7.5. Egy további népnév, a görög esetében már láttuk (З.6.1.), hogy ez a honfoglalás előtti, nyilvánvalóan délszlávból való átvétel egyszerűen nem kerülhetett orosz közvetítéssel a magyarba. Ugyanez a helyzet palota szavunkkal, amely latin eredetű (palatium), de jellegzetesen bizánci görög, és hozzánk "...vagy a bolgárból vagy az oroszból kerülhetett. Ez azonban elsősorban kronológiai kérdés." Az utóbbi bizonyára a honfoglalás időpontja. Az átvétel óbolgárból nyilván a 9. században a bolgárok uralta területen történt. 3.7.6. Bonyolult kérdéskört jelentenek az iráni nyelvű alánok nevei a magyarban. a) Az eszlár, oszlár az alánok as/as nevének török többes alakja: ász ~ osz + -lar. Ilyen helyneveink keltezése és elterjedése szerint ez a népcsoport (az alánok vagy jászok) nem jöhetett be a kunokkal a tatárjárás előtt, mert a Somogy megyei Aszlár már 1229-ben szerepel, a többi hét Oszlár/Eszlár pedig törzsnevekhez hasonló szétszórtságban tűnik föl.

668 b) Jász szavunk oroszból(?) való átvétel, az alán-t jelentő óorosz ЯС-ból, ami az iráni (oszét) Asy, Asi, Assi névre megy vissza, az pedig egy török as-on át egy grúz os-r&. c) Varsány nép- (és/vagy törzs-) nevünk a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán/jász néptöredék egyik neve, az alán *asian (aszian) ~ *osian (oszian) ~ bolgár-török vosjan (voszjan) - Vosciani (1075-ből) ~ vosian > Varsány (Szerem megyében Oszián). A népnév tehet onogur-török közvetítéssel kerülhetett a magyarba. Mindhárom névalak ugyanarra az iráni kiinduló alakra (as/as) 108