Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

rög esetében semmi okot nem látunk arra, hogy a Bizánccal a 9. század első harmadától közvetlenül érintkező 'Árpád népé'-nek miféle szüksége lett volna arra, hogy ezt a szót a tőle északra(!) élő oroszok közvetítésével vegye át. 3.6.2. Л megőrzött nazális. Szláv jövevényszavaink egy csoportja az átadó szláv nyelv(ek) olyan hangtani állapotában került átvételre, amikor azokban még megvoltak a nazális magánhangzók, tehát az q és az ç, őrizve még a szláv szavak eredeti hangalakját, az o+m, a+m, e+m, e+n hangkapcsolatokat. A nazálisoknak a szláv nyelvek nagy részéből való eltűnése azért fontos, mert ezzel keltezni lehet a magyarba való átvétel legkésőbbi időpontját, és talán az átvétel valószínű helyét és az átadó nyelvet is meg lehet állapítani. Az ilyen átvételek nagy többsége a délszlávból való, zömmel a szlovén és a kaj-horvát dialektusokból, kisebb részük az óbolgárból, és talán még ennél is korábbi, közszláv (sőt ősszláv?) nyelvállapotból származhat. Ezt az irányt erősíti az is, hogy az átvett szavak többször latinból vagy görögből kerültek a déli szláv nyelvjárásokba. A kereszténységgel kapcsolatos szláv terminológia a NyugatBalkánon pedig már a 7. századtól kialakult. Ami az átvételek időszakát, tehát a denazalizálódás keltezését (mint terminus ante quem kezdetét) illeti, a nazálisok a 10. században tűntek el, általában valamivel korábban, mint a jer- változások, amelyek kb. a 10. században mentek végbe nyugaton és délen. A közpermi nyelv pl. az ó-kelet-szlávból a 9. század vége előtt vette át a 'gomba' jelentésű gçmbi szót, mivel az Q denazalizációja az átadó óoroszban a 9. század végére (azaz a honfoglalás évtizedére!) már megtörtént. Akad vélemény, amely szerint a folyamat a 10. század közepére már lezárult. (Azok a dialektusok, amelyekben a nazálisok nem tűntek el, vagy a denazalizáció késett, alig vagy nem voltak kapcsolatban a korai magyar nyelvvel: a lengyel, macedón, és a szlovén archaikus peremnyelvjárásai (de az utóbbiban is csak a régi nazálisok töredékei maradtak meg, magánhangzó+új mássalhangzó kapcsolatban, ezekből viszont magyar átvételek nincsenek ). Az egyik felfogás szerint nazálisos alakot mutató kölcsönzött szavaink az egyik fő lehetséges forrásból, a szlovénből nem kerülhettek a nyelvünkbe, mert a 10. században csak alig volt kapcsolat a szlovén, a kaj-horvát és a magyar között, ami ma már más értelemben azzal bizonyítható, hogy Árpád népe valóban nem száll102