Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

felől szláv helynevek) elterjedésével, ha nem csak az állítólag 90%-ban felhagyott késő avar kori temetők sok-sok sírja érte meg temetése idejével a 9. századot és a honfoglalást, hanem a temetkező avar közösségek utódai is. Tény, hogy Heves megye Árpád-kori helynévanyaga, néhány szláv névtől eltekintve, mind a síkságon, mind a völgyekben és a pétervásári medencében magyar. 2.11.10. Л 9. századi avar kor emlékanyaga azonban nem pusztán temetőkből áll, hanem településekből is. Ilyenek létét általában — a folyamatosságot önmagukban bizonyító városi jellegek és írásos források hiányában — a fennmaradt helynevek alapján lehet kimutatni. Ezt a lehetőséget a magyar helynévkutatás mindmáig nem használta ki (lásd a 3.5.1.!). Egy másik módszer a régészeti anyag. E sorok írója 1955-ben, majd ismételten 1974-ben döbbent rá a késő avar kori települések óriási számára, amikor a Hármas-Körös vidékén terepjárások során tucatjával, sőt százával váltak ismertté késő avar kori települések. Egyértelmű lett, hogy ekkora település- (tehát lakosság-) szám nem tűnhetett vagy pusztulhatott el egyik napról a másikra még a vad és kegyetlen Krum kán népirtó hadjárata során sem. E településhelyek késő avar kori keltezését egyébként a topográfiai munkát kísérő gáncsoskodások során senki sem vonta kétségbe, csak javasolt 9. századi keltezésüket. Különös volt tapasztalni e gáncsoskodók által munkánk elé rendre keresztbe tett sorompókat. Azóta az örménykúti és hunyai ásatások igazolták feltevésünket. Ezért azt állítjuk, hogy Békés megye Hármas-Körös menti s más területein (és bizonyára az Alföld sok más részén), ahol az újkőkor óta (egy-két rövid korszakot leszámítva) 5—6 ezer éven át szinte mindig zsúfolva volt a terület lelőhelyekkel, a rengeteg késő avar kori település jó része feltétlenül a 9. században keletkezett, állott, esetleg pusztult el. E települések egy része megérte a honfoglalást, természetesen a hozzá tartozó, ma még jórészt ismeretlen temetőkkel. Megérték a honfoglalást, akármi is volt e települések ethnikuma (avarok, onogurok, szlávok?, netán mások ). 2.11.11. Summázatul talán annyit, hogy 400 ezer honfoglaló: 200 ezernyi őslakos képlete azon a feltételezett, de nem bizonyított alapon, hogy a Kárpát-medencét a 8. század végéig lakó késő avar kori népek a szlávok kivételével olyan pusztító vereségeket szenvedtek, hogy szinte teljesen kipusztultak vagy beolvadtak, nem tartható fenn. Egyszerűen 64