Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

majgirï, majgar, majger, magyar, mazyard, Majgafí, Madzeri, Mitdzsarija, Modzserija, Madzserijat, moger, mogyeri, *magyeri, *mogyer(i), mogyor, mag

4-, m.dzs.gh.r.-ok, madzsghir, madzsgir, magyerok, magyer-, *magye[a]ri > malar, malar-, molar-, moler-, molar, maleri?, mozar, mozhar, moleri-, madlar, maöarin, miler, miser, misar, milar, milär, mil(S)er, meleri, Medzseri, miSari, Milary, miSär, molerjan, Mo(a)lar, Molarke, Malarka, Molarsk, Mesöera, MeSöer, *Minsker, *Menskar, Meskar, Meskar, Meskär, *Mariskar, МаЛИ-каг, Magy-kar >, Mesöer, Mougel, Mouageris, *mes$er, *me$er, MäSer, mecser, miser, mescser, mozsár, maöjarin, molarin, meSèerjak, mesl(§)er, mejer, meler stb. Szó van egy Madsar nevű városról, amely "bizonyosan egy magyar töredék nevét viseli", vannak mandzsi-mendzsi, mandzseri, magyeri alakok, sőt modzser, madzshar hangalakú átírások is, van mugg.r, mogyëri, mugyeri, esetleg megyeri, Medzsjeri, olvasunk egy madzhg'aria of Atelkozu-ről, Majghar~ïya-rol, rn.dz.gh.r- ról és Mugodzsar-ró\. A kérdést természetesen csak tovább bonyolítja, hogy a meSter név egyúttal egy mára már kihalt volgai finn népcsoport neve a merja és a muroma mellett, magyart tehát aligha jelenthetett. Az átírásoknak ez a kavalkádja jórészt azért van, hogy a magyar feltételesen rekonstruált alapalakját összhangba lehessen hozni a perzsa—arab források nehezen vokalizálható (sőt esetleg az íráskép önkényes megváltoztatását is igénylő: lásd a 239. jegyzetet!) népnevével, ill. azzal a ténnyel, hogy a kérdésbe bevont baskírra vonatkozó összes régi és új adat egyértelműen török voltukra utal (mind a régiségben, mind manapság). Räsänen szerint az arab forrásokban megőrzött névalakok) csak véletlen hasonlóságot mutat(nak) a baskír népnévvel. Lehet, hogy mégis Vámbérynek volt tehát igaza: ő a madsar és a baskír nevek analógiáját azért sem fogadhatta el, mert "...az arab geográfusok a magyarokat és a baskírokat összetévesztették és ezáltal a későbbi zavart előidézték." A kérdés azonban még ennél is egyszerűbben oldható meg! Balkhí, Ibn Fadlán, Dzsajháni, sőt Maszúdí és Kasgharí kivétel nélkül török пфпек határozta meg a honfoglalókkal azonosított népet (és nem pusztán csak a vezetőit!). Dzsajháni—Ibn Ruszta szerint pl. "A magyarok (t.k. a m.dzs.gh.r-ok) pedig a türkök egyik fajtája." Ezt a kérdést Czeglédy ismét a topos-módszerrel igyekszik megoldani: 39