Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

"...a török itt is általánosabb értelemben áll 'törökös szervezetben élő nomád' helyett." Ez a magyarázat teljesen önkényes, és nyilvánvaló, hogy a korabeli más forrásokkal teljes összhangban az arat»—perzsa írók is azért nevezték Árpád népét (a vele azonosított népet) töröknek, mert valóban az volt. Ennek bizonyításához az új rovásírásos emlékek végleges megfejtése előtt aligha kapunk további írásos forrásokat. Kivéve talán olyan ritka esetet, mint a Kijevben 1975-ben egy ötvösműhelyben előkerült egyik öntőminta (olyan öweret készítéséhez, mint amilyeneket a honfoglalás korában is használtak). A darabon arab írással a "Turki" ('türk') felirat olvasható.

257 2.10.3. Sok kérdést vet fel a honfoglalás kor kutatásának egyik kedvenc témája, a magyar-kabar közös nyelvtanulás. Balkhí szerint a kazárok nyelve a türkökéhez volt hasonló, és ezt Ibn Haukal azzal egészíti ki, hogy az igazi kazárok nyelve különbözik a türkökétől. Isztakhrí szerint (10. század) a kazár nyelv hasonló a bolgárokéhoz, viszont különbözik minden más emberi nyelvtől. Németh Gyula ebből és más adatokból arra következtetett, hogy a Kazár Birodalomban beszéltek magyar nyelvet, de "ez nem lehetett jelentékeny nyelvhasználat." Kiindulópontját tévesnek tartjuk, mert a "hasonlító", de különböző nyelvet minden további nélkül idegen és más nyelvcsaládhoz tartozó — azaz magyar — nyelvnek véli. Bármiféle törökhöz hasonlító nyelv ugyanis nem lehet finnugor! Konsztantínosz császár szerint (cap. 39) az Árpád népéhez csatlakozott kabarok "letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén, összebarátkoztak egymással, és ... a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket,... de tudják a türkök másik nyelvét is." E szöveg immár hagyományos és egyedül elfogadhatónak kikiáltott értelmezése szerint a türkök (azaz Árpád egész) népe anyanyelve, a finnugor magyar mellé rövid idő (20—25 év) alatt megtanult egy, a finnugor magyartól teljesen idegen, török (kazár) nyelvet. László Gyulának azonban feltűnt, hogy a forrás nem arról beszél, hogy magyar nyelvűek tanultak meg törökül a kabaroktól, hanem pusztán csak arról, hogy az (Árpád népével azonosított) türkök megtanulták a kabarok nyelvét is, azaz egy másik török dialektust, amely a kazároktól 830 körül való elszakadásuk után talán már feledésbe is merült náluk. Az a remekbe szabott feltevés, hogy a török környezetbe került, és csak alig korábban ott valahogy elmagyarosodott (lásd 2.7.!), immáron 40