Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

népnevet hoz kapcsolatba a magyarok Attila-kori nevével: *madzsur~medzsür. 2.10.2. A magyar név összefüggése az arab és perzsa írók "északi tudósításaiban" feljegyzett, némileg hasonló hangalakot mutató népnevekkel fpl. modzsgerijje) vitatott kérdés. A források jó része 870 körüli állapotokra megy vissza (Dzsajháni és másolói), de vannak más, ettől független részletek is (pl. az arab Balkhí, aki kétféle baskír népről tudott — baszdzsirtok —, az egyik a bolgárok mögött, a másik a besenyők mellett élt, de egyaránt a bizánciakkal volt határos ). Kézenfekvő volt arra következtetni, hogy a besenyőkkel határos baskír nem más, mint 10. századi magyar. Ezt a feltevést igyekeztek bizonyítani a magyar név, ül. az arab és perzsa forrásokban olvasható nevek összevetésével. A magyarok arab neve al-m.gg.riya és talán b.sg.rt/b.sg.rt, a baskíroké baSq.rd, a perzsa fordítóknál pedig a magyarok neve *magyirí. fia arab névnek van egy változata is (Ibn Rusztánál): mugg.r. A 956-ban meghalt Maszúdi saját kivonatában a bggrd és a \n.k.r.d.a (nu.k.r.da), tehát badzsghird és talán hunkar ill. unkariya 'magyar' neveket jegyezte fel. Czeglédy ebből azt a következtetést vonta le, hogy a bggrd név nem más, mint az arab mugg.r alak és a baskírok arab nevének, a bc&u.rd239 nak a keveréke. Ugyanez a kérdés Németh Gyulánál: a magyarokra vonatkozó baSdhrd nem más, mint a basqurt és modieri neveknek az összevegyülése, jóllehet már Vámbéry tudta, hogy a maigar szókezdő m-jének b-vé való 'supponált átváltozása' téves. Az erőfeszítések jórészt arra irányulnak, hogy az összes adat szerint nyüvánvalóan török nyelvű és ethnikumú baskírok török voltát a honfoglalók nem töröknek tartott nyelvével és voltával, így elsősorban finnugor etimológiájú nevükkel össze lehessen egyeztetni. Eközben a kérdésbe bevont legkülönbözőbb nevek hangalakjainak és fonetikus átírásainak tucatjai szerepelnek, mint például: т^.уЛуа, moggarïya, magyifîya, *magyirï, mugy.rïya, mug.ysïya, madiyjijja, Madiyarija, majgirïya, majgirïya, mjyrya, Mjyr, Mjr, M ajar, Majyïrd, Mojyar, moigarije, maigarije, *mogyerïya, modïyerijje (és két téves alak: m.h.f.rüya és muhaffarayan, illetve muhaffarlya, továbbá Mahfarijja és Muhaffarijja is), modzsgar, modzsgeri, Madzsgharijja, madzsgharíja, m.dzs.f.r.yahh, mod'JHeri, modiyeri, majgir, majyir(i), madíyar, *mad$eri, mad&ri, 38