Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

9.7. Ebben a modellben magyarázatot lel az a sajátos jelenség is, amit Szádeczky-Kardoss vázolt fel (és amelyre már utaltunk is: 3.5.1.): olyan peremterületeken, mint az Adria-mente, Karintia, déli és nyugati szláv térség, viszonylag sok adat mutat az avarok hajdani jelenlétére. Pl. az avarok szláv nevét — ob(a)r — megőrző helynevek: Abriakh, Obre, Obrov, Obrovac stb. Ezzel szemben az avar állam magterületén a magyar nyelvészeti kutatás csak rendkívül ritka nyomait tudja kimutatni az avarok egykori jelenlétének a toponímiában, bár ez a jelenlét legalább negyed évezredig tartott: Várkony, Tárkony. YJL az ellentét azzal magyarázható, hogy az avar hódítók nyelvi hagyatéka könnyen kiütközik a peremterületek germán és szláv nyelvi hátterében, szemben a központi területekkel, ahol Árpád finnugor népének török elemekkel kevert nyelve nem üt el oly élesen a késő avar kori népesség nyelvi szubsztrátumától, amely altáji volt finnugorral keverve (feltéve, hogy ez a szubsztrátum valóban tartalmazott finnugor összetevőt, amint azt egy régészeti elmélet állítja). Az avar állam lehanyatlása után szlávok áramlottak be a központi területek egy részére, és ezek nyelvi hagyatéka, főleg toponímiája ismét élesen kiütközik a filológusok szemében [ezért oly sok és eltúlzott a szláv helynév és szerepük]. Avarra, emlékeztető helynevet a Kárpát-medencében mindössze négyet talált Kristó Gyula, így egy Awarfewlde 1485-ben, és talán hét középkori Várkony. Foglalkozni lehetne még egy régi mezőségi helynév — Mezökók, Kolozs megye, románul Pcldurenii — kérdésével is, de erre adatok híján nem vállalkozhattunk. 9.8. A Közép-Európáig eljutó török néphullámok hódításai rendre elbuktak, népeik széthullottak és beolvadtak, vagy visszavonultak. így járt a világhódító Attila, a birodalomalapító Baján nemzetsége, vagy a Kárpát-medencében mindkettőnél tartósabb uralmat kiépítő késő avar kori vezető réteg, az avarokkal társult onogurok. Államalapításaikra katonai vereségeiktől, kudarcaiktól eltekintve azért sem kerülhetett sor, mert a hűbéri rend kereteinek megfelelő állam kialakulása akkor még nem volt a történelem "napirendjén". Hiszen még a Karolingok országa sem volt állam, "abban a korlátozott értelemben sem, ahogy e fogalom használata ebben a korban egyáltalán jogosult." Szilárd uralmi rendszer kiépítéséhez — amely fennmaradása esetén később kerete lehetett volna feudális állam alapításának — alighanem a késő avar kor kagánjai, tudunjai és kapkanjai meg jugurrusai jutottak a legközelebb. Ok 159