Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

ják onogurnak vagy magyarnak, hogy az ősmagyar nyelv az onogurokkal társulva (azokhoz csapódva, és velük nyelvileg esetleg már összeolvadva) 670—680 körül jött be a Kárpát-medencébe, vagy csak Árpád népével 895-ben (már teljesen magyarrá váltan) érkezett ide a végleges hazába. Az elmagyarosodas azonban mindezekben a modellekben még Keleten (a kazár birodalom kötelékében és annak nyelvi hatásai alatt, és/vagy a Kaukázus előterében onogur és török érintkezések alatt) végbement. 6. Az onogur—magyar modell és rövid története a közelmúltban Az alábbiakban röviden vázolom azt az elgondolást, amely nem az én felfedezésem. Amely logikusan következik azokból a tényekből és indokolt feltevésekből, amiket az eddigi pontokban foglaltam össze. Abból indul ki, hogy finnugor—ősmagyar nyelvet beszélő, nagyobb létszámú, zárt közösségek már jóval 895 előtt bekerültek a Kárpát-medencébe. Továbbá abból, hogy az Árpád vezette honfoglalást irányító, végrehajtó nemzetségek és törzseik nyelve és ethnikuma általában és meghatározóan török volt. Természetesen Árpád türk népéhez is társulhattak ősmagyar nyelvű csoportok, ezek azonban a legfeljebb százezret kitevő lélekszám szerint csak kevesen lehettek. A feltevésünk tehát Gombocz Zoltán kifejezését használva úgy szól, hogy onogur (bolgár-török) uralkodó réteg legalább két alkalommal szervezte meg a magyarság elődeit. Először a 7. század végén, amikor Kuvrat országának egyik alávetett népeként a nyilván onogur vezetők uralma alatt bekerültek a Kárpát-medencébe. Másodszor akkor, amikor a Kuvrat-birodalom felbomlása után az erdős sztyeppén és a sztyeppén (akár a Kaukázus lábainál) maradt onogurság — mondjuk Baján és népe — leszármazottai, Árpád népe foglalta el a Kárpát-medencét, és Árpád nemzetségének vezetésével megszervezte az itt talált ősmagyar nyelvű és más népeket (közöttük bizonyára már csak kis számban a korai avarok utódait, Kober-féle onogurokat és más dunai bolgárokat, valamint szlávokat, frankokat és egyéb néptöredékeket). Az első szervezők nyelve török, neve onogur volt (Árpád népe nem az onogur nevet viselte!), és a 133