Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

vezetés-uralkodás jogán került át ez a név a vezetettekre: így lettek a Késő Avar ország legnépesebb csoportja a Hungarus-ök, a Hungari. Árpád és népe szintén török nyelvű és eredetileg onogur volt (642 után hozzájuk társult új ázsiai törökökkel vegyülve), és így 895 után a Hungarus név megváltoztatására a nyugati forrásokban semmi szükség nem volt (ha azok egyáltalában értették ezeket a zavaros keleti ethnikai kapcsolatokat!?), nem is került rá sor mindmáig. Ennek megfelelően a "magyar" modell pontosan azonos a bolgár modellel (lásd még 3.1. és 6.1.!). Valószínű, hogy Árpád és népe pontosan tudta, hogy a 7. század vége és a 9. század eleje között a Kárpát-medence népeit részben irányító onogurok nép- és nyelvrokonaik voltak. Itt nyer értelmet az a krónikás adat, amelyet Kristó Gyula ellentétes értelemben használ fel. Jelesen a Tarih-i Üngürüsz elbeszélése: a Hunor nemzetségéből eredő Üngürüsz népe Nemród halála után Hunor vezetésével Hunor apósához, a tatár kánhoz települt, Dzsidijja tartományba, mely Szamarkandtól a Fekete-tengerig terjedt. Itt Hunor Dzsidijja tartomány fejedelme lett. Mikor azután Adzsem országának tatár padisahja Kosztantinije ellen hadjáratot indított, "...Hunor népéből, akik tatárok voltak, húszezer katonát gyűjtött össze, és Adzsem padisahjához küldte [ezt a sereget]. Amikor Adzsem padisahja is Kosztantinije ellen ment, az említett Hunor népét támadás érte, mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija tartományba költözött. Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy ... az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek]." Még az eltorzult történetbe is be lehet helyettesíteni a kazárokhoz társult Baján=Arpád népét, a Levédinek tett házassági ajánlatot, a besenyők első támadását és a kazároktól való elválást. A beköltöző Árpád népe végül az ő török nyelvén beszélő rétegekre is rátalált a Kárpát-medencében (még be nem olvadt korai avarok és onogurok, még török nyelven beszélő dunai bolgárok — netalán közöttük az erdélyi gyulák népe — és karlukok/blakok?). 6.1. Mindeddig kevés szó esett László Gyula elméletéről, a kettős honfoglalás gondolatáról. Ennek egyik oka az, hogy egy negyed század munkája után László Gyula is csak néhány éve és vívódások után érkezett el ahhoz a ponthoz, amikor megfogalmazta azt, amivel modellje egészen világossá vált Árpád és vezető népe nyelvének kérdésében (amelynek révén modellünkkel is összekapcsolható). Nem lehet véletlen, 134