Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

a magyar nyelv iráni jövevényszavai, ill. azok egy része a mai oszéttól ugyan különböző, de azzal rokon alán dialektusból kerültek át hozzánk. Ez az azóta sarkalatos ponttá kövesedett nézet meghatározó volt Gombocz felfogásában is, aki az átvétel helyének a Kaukázus előterét, idejének pedig a Kr. u. 4—6. századot tartotta, az utóbbit azonban nem elsősorban történeti forrásokra (az ősmagyarok ottani tartózkodását bizonyító adatokra), hanem hangtani érvekre alapozta (lásd 768. j.!). Lényegében ma is így látja a kérdést az MNyT: a biztosan alán eredetű jövevényszavaink száma viszonylag csekély, de valószínű, hogy azok a "Kubán vidéki tartózkodás idejéből valók". Ligeti szerint is a magyar nyelv alán jövevényszavainak a történeti háttere biztosnak látszik: 700—800 körül "pontosan máig meg nem határozható területen" találkoztak a magyarok velük. Bárczi Géza szerint az ősmagyarságnak huzamosabb ideig kellett élnie az alánok szomszédságában, akik az irániak szkíta ágához (=észak-irániak) tartoztak. Németh Gyula szerint 460/465 tájától 830-ig élt a magyarság a Kaukázus és a Kubán folyó közötti területen az onogur-bolgárok társaságában. A mindmáig szilárdnak látszó teóriával kapcsolatban akkor merült fel az első kétely, amikor a figyelmes olvasó a kérdéskör szakértőjének számító Korenchy Éva véleményére bukkant: "a magyar nyelvre gyakorolt iráni hatás történetileg valószínű, de már kevésbé az geográfiaüag, mivel egy, a Kaukázusban magába zártan elkülönülve élő oszétektől kiinduló közvetlen nyelvi hatás kétségbe vonható." Ráadásul, a rekonstruált alán (óoszét) nyelvre csak néhány helynév és személynév a bizonyíték és "...sajnos, éppen az alánra vonatkozó bizonyítékok a legszórványosabbak." Ennek pontosan megfelelően Harmattá mindössze 11 alán szóalakot tart nyilván, de ezek közül négy variáns (pl. as ~ os), így a rendelkezésre álló alán "szótár" csak egy féltucatnyi. Önmagában ez a tény is megkérdőjelezi, hogy ősmagyar nyelvet beszélők egyáltalában élhettek-e valaha is az alánok szomszédságában a Kubánban, vagy inkább sohasem vezetett arra az útjuk a Káma-vidék és a Kárpát-medence között. Kiderült, hogy Sinor Dénes már évtizedekkel ezelőtt pedzegette ezt a lehetőséget, és kizárta az ősmagyar ethnikum Kaukázus-vidéki tartózkodását. Egy hasonló felfogást sugall Harmattá János feltevése is, aki szerint az Asparuch-kal szövetséges "Hét Törzs" népe, azaz a "Hétmagyar", a 680 körüli évekre már megszilárdult törökös jellegű ősmagyar katonai törzsi szervezet népe ekkor már 129