Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

Elestek korábban halálos komolyan vett ellenérvek: a) így az, hogy a honfoglalók nem ismerték a rovásírást, a székelyek viszont igen. Kiderül, hogy ismerték (lásd 3.3.3.! és 9.4.!), sőt Kézai még azt is tudta, hogy ez másféle rovásírás lehetett, mint amit Árpád népe ismert (lásd 2.11.8.!). b) Sikerült kimutatni, hogy a székely népnévnek nehézkes érvekkel a törökből való származtatása nem fogadható el, a csak arab átírásban ismert, török ethnikumú volgai bolgárra utaló sz.k.1 betűcsoport eszekel vagy eszkil olvasata bizonytalan. Az alapul vett székely népnév ugyanis csak a 14. században alakult ki, előtte szikul, szikül vagy szekul hangalakja volt. A Scicul (1092—1095), illetve Scichul (1186), Sicul/Sycul (1116) hangalakok eleve "ellentmondanak a turkológusok feltevésének, akik a székely 'népnevet' az ótörök szikii — herceg (népe) névre vezették vissza, kivált, amióta azt is tudjuk, hogy az utóbbi rossz olvasat volt a helyes szilik helyett." "így a török vagy hun eredetelmélet a [rossz] álmok világába tartozik." Már Vámbéry így írt erről 1882-ben: "...csak nagyon élénk phantasia műve lehet Chwolson nyomán az Esegil bolgárokban ... a székelyek őseit fölfedezni." A Scicul (stb.) szóban forgó előfordulásaira, illetve az 1092-es okleveles adatra (Szent László adománylevele a bakonybéli Szent Móric apátságnak) először a TESz és utána Balázs János hivatkozott, aki különösen erős szavakat használt a székelyeket nem magyarnak tekintők ellen: "...ha szabadulunk attól a szerencsétlen és semmivel sem indokolható kényszerképzettől, hogy a székelyek a magyaroktól eltérő népelem maradványai, és hogy nyelvük is idegen eredetű...". Bóna István két cikkben is összefoglalta a legújabb régészeti adatokat, kár, hogy úgy ír, mintha az 1092-es adatot ő használná először: "eddigi legkorábbi említése". Ismeretlen maradt számomra ezzel kapcsolatban az a történeti adat, mely szerint a székely ethnikum már 950-ben is kétnyelvű volt. Vannak vitathatatlan bizonyító érvek is: c) Nyoma sincs a névanyagban olyan török eredetű székely neveknek, amelyek török származásuk emlékét őrizték volna. d) A székelyek szép, régies magyar nyelvét "Erdély völgyeiben csak megőrizni lehetett, megtanulni nem", mert ha a székelyek mai lakhelyükre telepedésükkor nem lettek volna magyarok, hogyan válhattak volna "az erdélyi németség és a románság szomszédságában, a peremvidékeken, az egységes magyar nyelvterülettől jórészt elszakított helyzet113