Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. (1994)

közén elterülő fölg egészen a bolgárok határáig,..." (cap. 14.), akkor az állítás második része színtiszta igazság, de azt is el kell hinnünk, hogy a regősök regéltek ilyen történeteket Árpád ősapjáról, Attiláról. Sőt azt is, hogy Árpád elődei és ivadékai ezt hitték eredetükről. A kérdés ugyanis nem az, hogy egy történeti hagyomány igaz-e vagy sem, hanem az, hogy valóságos hagyomány-e, vagy későbbi kitalálmány. A történész tehát nem azt vizsgálgatja, hogy a királyság tényleg az égből szállott-e alá Eridu városába a sumer királylajstrom szerint, Jákob lajtorjáján vagy másképpen, és hogy hány foka volt a létrának, hanem azt, hogy a sumer papok és hívők hittek-e ebben. Az Attila-hagyomány valóságos hagyomány, és az Árpádok és krónikásaik úgy tudták, hogy a család Attilától eredt (lásd 3.2.1.!). így tehát arra is felesleges keresni a választ, vajon a székelyek tényleg Attila népének — talán itt maradt csigla-mezei háromezer hun katonájának — az ivadékai-e, vagy sem. Ha így hitték, a hagyomány igaz. Más kérdés, és vizsgálható, hogy miért hitték így. Azt sem állíthatja senki sem biztosan, hogy a hun birodalom népkeverékében ez a háromezer katona tényleg hun volt, vagy általában török, hiszen lehetett sokféle más. 3.9. A székelyek származásának a kérdésében tudathasadásos állapot keletkezett! Ha ugyanis a kutatók látnak lehetőséget arra, hogy a székelyek eredetileg török nyelvet beszélő nép voltak, akkor az egyik lehetőségként fenn kell tartani a hun származásukat. Hiszen a székelyeknek is voltak 4—5. századi őseik, akik aligha lehettek zulukafferok vagy eszkimók. Másrészt vannak tehát magyar kutatók, akik török származású és ajkú, a magyar nyelvet csak nyelvcserével vagy beolvadással felvett népnek vélik a székelyeket. Azután meg haragosan ráncoljuk a homlokunkat, amikor román népszámlálások a székelyeket nem magyar népként szerepeltetik az íveken! A székelyek török származásának teóriáját egyébként szerencsétlen módon Pray György ötlötte ki, és nyomában képviselte A. L. Schlözer. E sorok írója nincs abban a szerepben, hogy megkövesse a székely nemzetet azért, mert ezt a magyar népet oly sokan és oly sokszor nem tiszta magyar eredetűnek vélték. Az erről folyó csúnya vita szinte végig terméketlen maradt, és csak a legutóbbi években gyűltek össze kiváló érvek a székelység ősi magyar volta és múltja bizonyítására (bár a székelység ősi magyar voltát még ma sem tekinti az óvatoskodás eldöntöttnek ). Nézzük ezeket az érveket! 112