Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
hírek 1797 elején terjedtek el a törvényhatóságban. Az első tudósítás egyenlőre még igen kevés konkrétumról tudott beszámolni, azt azonban már hírül adta, hogy a "Districtusoknak ... felettébb nagy sérelmére látszik állni"/ A hír mind sürgetőbbé tette a donáció megszerzését. Javaslat érkezett konkrét összeg megajánlására is, ám ez mégsem történt meg. ( 0) A Helytartótanácshoz több ízben is írtak a jászkun belrendezési terv mielőbbi megküldése érdekében, de az mindvégig elzárkózott a kérés teljesítése elől. Ennek ellenére 1797. december 11-re sikerült azt "különös móddal és privative" megszerezni/ 3 ^ A közpolitikai bizottság még 1793-ban elkészült terve gróf Almásy Ignác /1751-1840/ - 1815-től alkancellár - munkája volt. ki 1778 és 1785 között a jászkun főkapitányi tisztet is betöltötte. ( ^ Tervezete főbb alapelveit a kerületi nemesek 1792-es országgyűlési panaszai alapján alkotta meg. Abból indult ki, hogy a törvényhatóságok különböző belső szerkezete számos feszültség forrása, ezért pedig fontos, hogy a Kerületek a vármegyékkel szorosabb kapcsolatba kerüljenek, s közigazgatásuk is kölcsönös rokonságba jusson. Ezt az önmagában még előremutató elvet azonban Almásy kizárólag a nemesség érdekében kívánta érvényesíteni. Tervezete a Jászkun Kerület egységes közigazgatási és jogi rendszerének szétdarabolását és részleges felszámolását tartalmazta. ' A Jász kerület Heves, a Nagykun Kerület Szabolcs, míg a Kiskun Kerület Pest vármegyékkel került volna "szorosabb kapcsolatba". Mindezt Almásy azzal indokolta, hogy "1-ör A Jász és Kún Kerületekben lakozó nemes ember Nemességét azon szomszédos Vármegyéknél, mellyel egyenként ezen kerületek öszvekapcsoltatnának, publicáltathassa és legitimálhassa, 2-or Hogy a Politica Tárgyában ezen kerületek szinte azon Ns. Vmegyékkel azonos egyetértésben lehessenek". ' Az operátum szerint a Kerületek - pontosabban az egyes kerületek - felügyeletét és a szomszédos megyékkel való kapcsolatait főispánok irányítják, kik ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek az egyes kerületekben, mint a vármegyékben, s az igazgatási ügyeket is azokkal a vármegyékkel együtt fogják intézni, amelyekbe azok "bekebeleztettek". A jászkun nemeseknek Almásy biztosítani kívánta a lehetőség szerinti teljes nemesi szabadságot. Elismerte ezek adómentességét, s a közmunkák alól is felmentette őket. Ezzel szemben a kerületi tisztviselők adómentességét - havi fizetés kiutalása mellett fel kívánta számolni. Jelentősen növelni akarta a jászkunok katonai terheit is, a rendszeres katonaállítás és az insurrekció mellett háború 76
