Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

mankenti lehetőséget is megszüntette, s a régi állapot csak IL József halála után állt helyre, mikor a II. Lipót által szentesített 1790/91. évi XXIX. törvénycikk biztosította a szabad kerületek országgyűlési képviseletét, s számukra 2-2 követ küldését engedélyezte. A Jászkun Kerület 1848-ig nem tartozott a rendi országgyűlés fajsúlyos, hangadó törvényhatóságai közé, sőt egyértelműen periférikus tényezőjének számított. A nemesi vármegyék sokáig nem is fogadták el magukkal egyenrangúnak az újonnan a diétára bekerült, országos viszonylatban "bizonytalan" jogállású jászkunok képviselőit. Az alsó tábla ülésrendjében sokáig csak a személyesen meg nem jelent főnemesek követei között kaphattak helyet, s csupán a napóleoni háborúk után kerültek közvetlenül a vármegyék mögé. ' /Hasonló jelenség figyelhető meg az országgyűlési naplókban is./ 1843/44-ben a liberális Szentkirályi Móric is megjegyezte, hogy a Kerületek szavazata még soha nem döntött országos kérdésekben. Mindez oda vezetett, hogy a Jászkun Kerület diétái szereplését tekintve 1848-ig kimutatható, egyedi vonások figyelhetők meg. 1. A fő törekvés mindig a privilégiumok megőrzése, védelme, esetleges szélesítése, s a felmerülő sérelmek orvoslása volt. Országos jelentőségű kérdésekben szinte teljesen passzívan viselkedtek, kezdeményezésekkel nem léptek fel. Kivételt legfeljebb azok a kérdések jelentették, melyeknek a Kerületekre nézve is közvetlen kihatásuk volt, vagy a későbbiekben lehetett. Ezek döntően anyagi vonatkozásúak - adók, katonaállítás, deperditák, só ára, devalváció stb. - voltak, vagy pedig olyanok, amelyek - pl. ősiség, nemesek jogai - a kerületi jogrendszerrel, a privilégiumokkal álltak kapcsolatban valamilyen módon. Az utóbbi kérdésekkel szinte kizárólag a helyi összefüggéseik alapján foglalkoztak, országos vonatkozásaikat sokáig figyelmen kívül hagyták. 2. A privilégiumokat biztosító királyi, illetve nádori hatalommal való szembekerülésre okot adó minden tárgyat, állásfoglalást gondosan kikerültek, s amennyiben erre mégsem volt lehetőség, úgy a kormányzati rendszer nyüt vagy burkolt elítélésétől egyaránt tartózkodtak. Alapvetően könnyítette a helyzetüket, hogy a Kerületek viszonylatában ilyen kérdések nem nagyon voltak, csak országos tekintetben.

(8) 3. A kormányzattal és az uralkodóházzal való jobb kapcsolattartás, az országgyűlési tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező helyi sze67