Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
mélyek hiánya miatt, leginkább azonban a Kerületek csekély országgyűlési tekintélyének növelése érdekében íratlan gyakorlattá vált a Kerületekben, hogy a mindenkori nádori főkapitányt, a Habsburg nádorok rendszerinti bizalmasait - a kerületi közgyűlésnek nem felelős egyéneket - kérték el az első követi tiszt ellátására. ' A szilárd országgyűlési gyakorlat hiánya, s a Kerületek mérsékelt országgyűlési megbecsültsége nyomán kialakult egyedi, helyi megoldások hosszú ideig jól funkcionáltak, ám a későbbiekre számos kezdetben sokáig nem látható - veszélyforrást is magukban hordoztak. A sajátos jászkun viszonyok, s a döntően helyi szempontú jászkun partikuláris szemléletmód nem csupán a helyi problémák országos szemszögű vizsgálatát tette lehetetlenné, hanem azt is, hogy ezeknek megoldásához - a vármegyékhez hasonlóan - más törvényhatóságok segítségét kérjék. Jellemző, hogy a Kerületek 1848ig egyetlen átiratot sem küldtek a megyékhez, királyi városokhoz, vagy épp a Hajdú Kerülethez, célkitűzéseik összehangolása érdekében. /Ilyen jellegű passzivitás természetesen a megyéknél is előfordult, de ezeknek a problémái mégsem voltak annyira egyediek, speciálisak, mint a Kerületeké./ Ez hosszabb távon a politikai elszigetelődés veszélyét is magában hordozta, noha ennek kialakulásában egyéb okok - az önálló, saját név és pecsét alatt történő levelezés hiánya, a nádori főkapitányok túlságosan széles jogköre - is hozzájárultak. Az uralkodóházzal és a nádorral való kapcsolattartás szorossága, a jó viszony feltétlen fenntartására való törekvés, és a Kerületeket nem érintő kérdések másodlagos kezelése ugyancsak ezt az elszigetelődési folyamatot erősítették tovább, ám a későbbiekben nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy a kerületi és a kormányérdekek tartósan ellentétbe is kerülhetnek egymással. Végezetül az első követi tiszt nádori főkapitányok általi tartós kisajátítása azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy ezek egyszer még a küldő törvényhatóság szándékai ellenére, vagy egyenesen azok ellen, a követi utasításokat megszegve lépnek fel az országgyűlésen. Jegyzetek 1. Szabó L., 1987.176. p. 2. Szabó L., 1981.137-140. p. - Bánkiné Molnár E., 1987.389-390. p. 3. Bánkiné Molnár E., 1987.389-390. p. 4. Mezó'si K., 1970.562. p. 5. Kelé J., 1904. 230-231. p. 68