Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

az áthaladó katonaság beszállásolására. eltartására és szállítására, valamint sószállításra voltak kötelezve. ' A hadiadót /contributio/ a lakosság a tőrök kiűzésétől fokozatosan fizette, a Kerületekre kirótt nádori adóporták szerint. Ezek száma fokozatosan emelkedett, s a redempciót követő 78-ról 1772 táján 83-ra, 1802-ben 100-ra, 1836-ban pedig 125-re nőtt.

<5) A portákra eső terheket a redempciós kulcs, illetve a lehetősség arányában /dica/ osztották fel a települések és a lakosok között. /15. táblázat/ Evenként meghatározták a dicaegységekre eső adóösszeget, s gyakori vagyonösszeírásokkal igyekeztek az igazságos kivetést biztosítani. /16. táblázat/ A hadiadó összege az 1820-as években 70.000, a 30-as években pedig 87.000 forintra rúgott/ ' Behajtása mindig nehézségekkel járt, s gyakori volt a több éves adóhátralék is, különösen természeti csapások idején. így 1846 novemberében mintegy 40.000, fél év múlva pedig 60.000 forint hátralékos adót regisztráltak. Az évi 3.000 aranyat /12.600 forint/ kitevő nádori cenzust a jászkunok 1745-től a jászkunok változatlan összegben fizették. Ezt a Jászkun Kerület házi pénztárából utalták ki.

( A rendszeres katonaállítás a jászkunoknak a francia háborúk kitörésétől állandósuló terhe volt, ezt megelőzően huszárezredük csak háború esetén állt fel, s időleges jelleggel. A regrutákat kezdetben a magyar huszárezredekhez osztották szét. A helyzet 1800-ban változott meg, amikor a "szabad kerületek" újoncaiból létrehozták a 12. számú "Nádor" huszárezredet. Ennek ezredesi és őrnagyi osztályát később mindig a jászkunok alkották. ' A jászkun újoncokat azonban a vizsgálandó időszakban más alakulatokhoz is beoszthatták. A kerületi közgyűlés is rendszerint csak azt kötötte ki, hogy a kiállított kontingens a "magyar lovas ezredek"-be /huszárság/ nyerjen beosztást. 1831-ben a "Nádor" huszárezredbe csak a Jász Kerületben toborzottakat osztották, míg a többiek az "Ferdinánd" huszárokhoz kerültek. 1841-ben is hasonló jelenség figyelhető meg. Ekkor a "Nádor" huszárokhoz 533, a "Miklós" huszárokhoz 150, az idegen "ReussKostritz" svalizsérezredhez pedig 36 fő került. /Jellemző egyébként, hogy 1831 -re emlékezve a Nagykun és a Kiskun Kerület saját újoncait kívánta a "Nádor" huszárezredhez küldeni, de végül abban állapodtak meg, hogy minden kerület egyaránt 62-62 főt ad az idegennek számító regimentekbe, y Jászkunságból származó gyalogosokat az "Eszterházy" sorezredben is említettek.

l ' A kiállítandó újonclétszámot ebben az időszakban a királyi előterjesztés nyomán a magyar országgyűlés szavazta meg. 1831-ben a 58