Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Jogok, kötelezettségek A Jászkun Kerület a Magyar Királyság sajátos helyzetű törvényhatósága volt, melynek jogi viszonyai - a Hajdú Kerülettől eltekintve - leginkább talán a szabad királyi városokéhoz hasonlíthatók. A közösségek nemesi jogokat gyakoroltak, lakói azonban - noha a nemesekével egyenlő jogokat és szabadságokat is élveztek - a magyar rendi alkotmány értelmében mégsem voltak nemesek. Rendelkeztek ugyan országos jogokkal, kiváltságaik zömével azonban csak a közösségeiken belül élhettek. A jászkun privilégiumok a vizsgált időszakban döntően Mária Terézia 1745-ös redempciós levelén, az azt országos törvénnyé emelő 1751. évi XXV. törvénycikken, az ugyanebben az évben kiadott 24 pontos Királyi Reguláción, valamint az 1799. évi nádori statútumokon alapultak. Az ezekben foglaltak XIIIXVII. századi jász és kun kiváltságokra utaltak vissza, s azokat erősítették meg ismét. (1) A privilégiumok értelmében a jászkunok a vármegyeszervezettől függetlenül, attól elkülönülő önálló törvényhatóságban éltek. Mivel területük királyi koronabirtoknak számított, senki földesúri fősége alá sem tartoztak. A személyi szabadság, az elöljárók szabad választása, a terhek közös viselése minden jászkun "polgár" joga volt. A kerületi lakosok felett csak a nádor, valamint az általuk választott birák és kapitányok Ítélhettek. Dézsmát, kilencedet nem fizettek, a vámokon és réveken mentességeket élveztek. Legfőbb elöljárójuk az ország mindenkori nádora volt, ki a "Jászkunok Birája és Grófja" címet viselte. 1754-től 3.000 arany lefizetése ellenében az országgyűlési taxák fizetése alól "örökös" mentességet szereztek. II. Józseftől a szabad bormérés kiváltságát kapták, amiről az alábbiakban már megemlékeztünk.^ A jászkunok állammal szembeni kötelezettségeinek zöme - hadiadó, katonaállítás, nemesi felkelés, nádori cenzus stb. - a Mária Terézia-féle redempciós levélben vállalt terhekből fakadt, illetve ezekből alakult ki. Ennek szövege szerint a Jászkun Kerület lakosai "ezer ... jól felszerelt lovast... állítanak, úgy a jövőben az országnak ... felkelései alkalmával fegyvert fognak ... az ország közadójának rajok eső része mellett ... nádori tiszteletdíjképpen ... háromezer aranyat fizetni Ígérnek? í3) A XIX. század első felében a jászkunok az állami hadiadó és a nádori cenzus fizetésére, katonaállításra, valamint az ezzel kapcsolatos költségek fedezésére, személyes felkelésre, 57
