Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

kialakulásának fő időszaka területünkön a XIX. század első fele, a 63 céhprivilégiumból 53-at ekkor adtak ki. Ezt megelőzően Berényben 5, Félegyházán 3, Halason és Kunszentmártonban pedig l-l céh működött. Jellemző, hogy csupán Dósa és Kunszentmiklós nem kapott céhprivilégiumot, az itteni iparosok azonban a környező települések hasonló szervezeteihez tartoztak. A jászkunsági céhek általános jellemzője volt, hogy több rokon, egymással kapcsolatban lévő szakmát tömörítettek. A kisebb településeken nemritkán az összes iparág egy céhen belül működött. A jászkun céhalakulások sajátos módon épp akkor vettek nagyobb lendületet, amikor országosan már megérlelődtek a feltételek ezen elavult szervezeti forma felszámolására. Ez pedig azzal járt, hogy a céhkötöttségek a termelés növekedését, s az ipar fejlődését jelentős mértékben lelassították. Ebben az időszakban a céhekbe történő belépés feltételei egyre nehezedtek, s egyes kirívó esetekben még a kerületi közigazgatás is szükségét érezte a közbelépésnek. l

' Emellett azonban következetesen felléptek a kontárokkal szemben is, mivel ezek tevékenysége a kerület adófizető lakosainak okozott kárt/

42) Az iparfejlődés vázolt tendenciái a szabadabb vállalkozásoknak nem kedveztek. 1848 előtt a céhen kívüli ipari fejlődésnek csak két csírája mutatkozott. Az első a kiskunsági sziksófőzés volt, amit a helyi tanácsoktól lehetett bérbe venni. A legjelentősebb a Kunszentmiklóshoz tartozó kerekegyházi pusztarészen fekvő "szódagyár" volt, melynek termelését 1847-ben Fényes Elek már közel 2.000 mázsára becsülte.

(43) /1836 táján bérlője az a Hakker Rudolf volt, akinek az 1843. évi petíciós mozgalomban játszott szerepéről még a későbbiekben sző lesz/ V A kerekegyházi sziksó az 1843. évi Pest Iparműkiállításon ezüst érmet és pénzjutalmat kapott, a bécsin pedig elismerő oklevelet. Emellett még Majsán és Szabadszálláson volt jelentős a sziksófőzés, ám az 1845-ös nagy árvizek szinte mindenütt elöntötték a sziksőtermő területeket, s így a termelés átmenetileg vísszaesett

(46) A Jászkun Kerület másik ipari létesítményként említett vállalkozása a berényi "Rabdolgoztatő Intézmény" volt, ami verbői Szluha Imre nádori főkapitány kezdeményezésére alakult meg. A megvalósításra kiutalt 11.707 forintot a költségek jelentősen túllépték, s végül 15.560 forintot tettek ki. /A vállalkozás alaptőkéjét a kerületi insurrekciós pénztárból kiutalt 15.000 forint képezte, évi 900 forintos kamattal./ Á "rabdolgoztatő intézmény" 1839. augusztus 21-től üzemelt, s ott szűrposztót, valamint pokrócokat készítettek. Kezdetben 29