Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
minthogy a privilegizált jászkunok ilyen szolgáltatásokat nem teljesítettek. Ezen ötödrész levonásával a termésátlag már csak 2,46 pozsonyi mérő, ami alföldi viszonylatban igen közepes eredmény/ ' A Kerületek gabonatermesztése csak a jobb években biztosíthatta a lakossági szükségleteket, s gyakran behozatalra szorult. Az 1828ban összeírt szemtermés a helyi igények alig kétharmadát f edezte. (13) A földművelés technológiája a jobbágyfalvakétól alig különbözött. A trágyázás ritka volt, ám a különböző fél vas ekék és boronák nagyobb száma mégis komoly előnyt jelentett. ' 1844-ben 860.000 bécsi mázsa /482.000 métermázsa/ szemtermésről emlékeztek meg a Kerületekben, míg egy másik forrás ekkor 800.000 pozsonyi mérő tavaszi és 600.000 pozsonyi mérő őszi gabonát említ (15) 1828-ban 100.199, míg 1844-ben 200.000 akós bortermésről van adat. A helyi kezdeményezések ellenére^ ' a földművelés fejletlenségével kapcsolatban még az 1843/44. évi országgyűlésen is hangoztak el gúnyos célzások; A megélhetés fő ágát jelentő állattartáson belül a XIX. század elejéig a marha, majd fokozatosan a juh tartása lett a meghatározó. 1828-ban a Kerületekben 16.165 igásökröt, 40.782 szarvasmarhát, 34.169 lovat, 20.134 sertést és 219.025 juhot vettek számba. Az összeírt állatlétszám kerületenkénti megoszlását tekintve szembetűnő a Jászság arányon felüli részesedése. Ide esett a jármos ökrök 42,2 %-a /6.820 db/, a szarvasmarhák 47,2 %-a /19.243 db/, a lovak 38,3 %-a /13.463 db/, a sertések 38,8 %-a /7.825 db/, valamint a juhok 37,3 %-a /81.740 db/. Az állatállomány zömét a kiskun pusztákon ridegen tartották, míg a jász települések "szűkebb" határában már egyfajta istállőzó állattartás, vagy tenyésztés is folyhatott/ 18 ^ A Nagykun Kerületre a szarvasmarhák 38,7 %-a /15.785 db/, a lovak 42,8 %-a /15.043 db/, a sertések 51,1 %-a /10.300 db/, a juhok 35,4 %-a /T7.556 db/ jutott, valamint az igásökrök 14,6 %-a /2.371 db/. /Ez utóbbiak alacsony számát igazolja, hogy Galgóczy Károly szerint itt a ló volt a fő igásállat, mivel a "jó mezőt feleszi a birka". (19) Á Kiskunságban írták össze az igásökrök 43,2 %-át /6.974 db/, a marhaállomány 13,9 %-át Z5.654 db/, a lovak 18,9 %-át /6.663 db/, a sertések 9,9 %-át /2.009 db/, valamint a juhok 27,3 %-át /59.7S3 db/. E számadatok kisebb méretű állattartást sejtetnek, mint a másik két kerületben, bár valószínűbb, hogy az előző évek marhavészei apasztották meg az állatlétszámot. Fényes Elek szerint ekkoriban a marhatartás "kiváltképp a Kis Kunságban űzetik" , ám ő gyaníthatóan 25
