Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
% I. Ugyancsak jelentős, 36,5 %-os - 55.381 kaszás - volt a részesedés a rétterületből. Ezek az arányok a másik két kerületnél mindenképpen fejlettebb, belterjesebb jellegű földművelést és rétgazdálkodást tételeznek fel, amit néprajzi irodalmunk az utóbbi években bizonyított is. A Nagykun Kerületre a szántók 29,7 %-a /61.493 pozsonyi mérő/, valamint 16,5 % /25.012 kaszás/ rét jutott. Ez utóbbi csekély aránya feltehetően a nagy vízjárta területekkel magyarázható. ' A legnagyobb területű Kiskun Kerület az összeírt szántókból mindössze 24,5 %-kal /50.783 pozsonyi mérő/ részesedett, ám itt volt a rétek mintegy 47,0 %-a / 71.491 kaszás/. Az összeírt szőlők 44,7 %-a /7.519 kapás/ esett a Kiskunságra, 32,7 %-a /5.428 kapás/ a Jászságra, míg 21,8 %-a /3.623 kapás/ a Nagykunságra. Ezeket az arányokat más adatok is igazolják. ' A Jászságban és a Nagykunságban a búzatermesztés volt a döntő, amit az árpa, majd a zab követett. A Kiskunság homokján a fő kenyérgabona a rozs volt, a takarmánynövények között pedig a zab és a kukorica. Mindenütt termesztettek még kölest is. A kukorica lassú terjedése mellett a 40-es években a homokos részeken feltűnik a burgonya is. Repcét elvétve a Nagykunságban említenek, igen elterjedt volt viszont a kender és a len. A hiányokat sokszor a "kender dézsmára" menők révén pótolták. A belterjes földművelés legígéretesebb kezdeteként jelentkező dohánytermesztés az osztrák vámtételektől függően ingadozott, majd Kiséren, Dósán, Dorozsmán és Félegyházán lett számottevőbb. A kerti vetemények, zöldségfélék mellett jelentős volt a dinnye is. A majd mindenütt meglévő szőlőskertek közül Palugyay a halasit és a karcagit emelte ki. A Kiskunságban ekkoriban indult a homoki szőlők telepítése, míg másutt a Kerületeken kívüli szőlőbérlet vált általánossá. Gyümölcsöst és szilvást 1828-ban csak Ladányon és Alsószentgyörgyön írtak össze, ahol a szőlőt pótolta. n * 1828-ban a szántók termése a vetőmag levonása után 649.295 pozsonyi mérő volt, amiből 46,1 % /299.710 pozsonyi mérő/ esett a Jász Kerületre, 36,2 % /235.316 pozsonyi mérő/ a Nagykunságra, 17,5 % /114.267 pozsonyi mérő/ a Kiskun Kerületre. A Jászkun Kerületben 1 pozsonyi mérő termőterületre 3,14 pozsonyi mérő esett /a Nagykunságra 3,82, a Jászságra 3,19, a Kiskunságra 2,46 mérő/, ami a 2,1 pozsonyi mérős országos átlagot jócskán felülmúlta, s az Alföldön is az elsők közé tartozott. Ez az adat azonban rendkívül félrevezető, mivel a Kerületekben a terméseredményekből - az úrbéres vidékektől eltérően - a kilencedet és a tizedet nem vonták le, 24
