Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Gazdaság, gazdálkodás A Jászkun Kerület földrajzi viszonyai, történeti mútja a gazdaság és a gazdálkodás szerkezetét a környező alföldi területekéhez tették hasonlóvá. A megélhetést döntően a mezőgazdaság biztosította, melynek egyes ágai - földművelés, állattartás, halászat, vadászat, s a természet által nyújtott egyéb javak haszonvételei - a török kiűzését követően koronként és területenként eltérő jelentőséggel bírtak. A kezdeti naturálgazdálkodást előbb az állattartás váltotta fel, majd a XIX. század 50-es éveiben kezdődő nagy gabonakonjuktúra idejére fokozatosan a földművelés vált a meghatározó elemmé. A reformkor kezdetén a Jászkunságban még jobbára az állattartás - néhol állattenyésztés - jelentette a megélhetés legfőbb forrását, ám a földművelés fokozatos előretörése már a XIX. század második felének ágazatváltását vetítette előre.

(1) Fényes Elek 1838-ban megjelent munkájában olvasható, hogy a "Jász és Kún Kerületekben nagy részt a baromtartás elébb tétetik a gabona termesztésének."

( ) 1847-ben megállapítását konkrét számokkal is alátámasztotta. A teljes művelés alatt álló földterületet 897.832 holdban adta meg, amiből a szántóföld 341.041 holdat /37,9 %/, a szőlő 42.528 holdat /4,7 %/, a kert 6.100 holdat /0,7 %/, a rét 108.934 holdat /12,1 %/, a legelő 366.998 holdat /40,8 %/, az erdő pedig 32,831 holdat /3,6 %/ tett ki.

(3) Hasonló arányokra következtethetünk Bárándy János, Palugyay Imre és Galgóczy Károly adataiból is.

() Az 1865-ben közzétett kataszteri eredmények 35,4 % szántót, 15,1 % rétet és kertet, 2,9 % szőlőt, 313 % legelőt, 1,6 % erdőt, 0,9 % nádast és 12,9 % egyéb földterületet adtak meg a Jászkun Kerületben.

(5) Az egyes kerületek, közösségek reformkori gazdálkodásának jellemzésére az 1828. évi országos összeírás egységes szemléletű, összevethető, bár vitatott pontosságú adatai a legalkalmasabbak. Mi az alábbiakban a nádori végső összesítés - lakosokat és nemeseket külön összeíró - számsoraival dolgoztunk, amelyek azonban nem minden esetben egyeznek meg a települések földkönyveiben megadott végösszegekkel. ' /10. és 11. táblázat/ Forrásunk az összeírt jászkun lakosok és nemesek kezében összesen 206.771 pozsonyi mérő szántót 151.885 kaszás rétet, valamint 16.571 kapás szőlőt tüntetett fel. Szembetűnő, hogy a közel egyenlő népességű kerületek között számottevő eltérések mutathatók ki. A Jász Kerületre esett az összeírt szántók legnagyobb hányada, 93.825 pozsonyi mérő /45,3 23