Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

vatív elképzelései mellett álltak ki. Aligha tekinthetők véletlenszerűnek a zsidók honosítása és egyenjogúsítása kérdésében a sorozatos konzervatív fellépések 1839/40-ben, 1843/44-ben, illetve a helyi viták során később is. A szabad királyi városok gazdasági, társadalmi és jogi viszonyai, önkormányzatuk számos egyezést, hasonlóságot mutat a Kerületekévei, ami sok célkitűzés, sőt az országgyűléseken folytatott taktika bizonyos elemeinek hasonlóságában is megnyilvánult. Ugyanakkor a királyi városok politikai életüket jóval szabadabban élhették, mivel főhatóságaik ellenőrzési jogköre korlátozottabb volt, mint a Jászkunságé.

1 A legnagyobb óvatosságot a Kerületekkel legközelebbi hasonlóságokat mutató Hajdú Kerület állásfoglalásaival való összevetés igényli. A reformkorban a polgári átalakulás országos programjaival szemben itt is meglehetősen közömbösen viselkedtek, ámde mégsem következtek be olyan alapvető fordulatok, mint a Jászkun Kerület követeinek állásfoglalásai esetében. Ennek alapvető okait - az eltérő történelmi fejlődésen túl - az attól sok vonásában különböző önkormányzati rendszerben, illetve a kormányszerveknek való közvetettebb alárendeltségben kell keresnünk. Ennek nyomán a törvényhatóság érdekei sokkal inkább érvényesülhettek az országgyűléseken, s az esetleges módosulások, változások is sokkalta kevésbé végletes formákban jelentkezhettek. A jelek szerint Illéssy követsége alatt a Jászkun Kerület egyértelműen liberálisabb volt a Hajdúságnál, ám a későbbiekben a Kerületek konzervativizmusának mértékét a Hajdú Kerület nem érte el. ' A Jászkun (Hármas) Kerület és a Hajdú Kerület közötti jelentős különbségeket - a hasonlóságok ellenére - már csak azért is erőteljesen hangsúlyoznunk kell, mert a történelmi köztudat a "szabad kerületek" gyűjtőnév miatt kissé hajlamos ezeket elmosni, illetve a valóságosnál kisebbnek értékelni. A hajdúk a XVII. század elején, a Habsburgok elleni sikeres harcok eredményeként szerezték privilégiumaikat, s a Bocskai-féle kiváltságlevélen alapuló, a vérségi leszármazás konkrét vonalát sokkalta inkább számontartó hajdúk történelmi tudatában az aulikusság jóval csekélyebb szerepet játszott, mint a ténylegesen csak 1745-re visszanyúló, privilegiális jogait csupán a Habsburg uralkodó kegyeként visszakapó jászkunokéban. ' További eltérésekhez vezetett az a tény, hogy a hat hajdú város a parasztpolgári fejlődésnek egy jóval előrehaladottabb fokát képviselte, mint a Jászkunság. Egyértelműen jobb volt az iskolarendszere, ám a jórészt a Debreceni Kollégiumban képzett értelmiségi és hivatalnoki rétege is mindenképpen nyitottabb, szakirányú tevékenységében képzettebb volt, mint a Kerületeké. ' Végezetül a legutolsó különb196