Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

séget abban kell keresnünk, hogy a Hajdúság felsőbb szerveknek való alávetettsége eltért a Jászkunságétól. A Hajdúságban 1809-ben már az is nagy visszatetszést keltett, amikor a Magyar Kancellária a hajdú főkapitány kinevezését - a kerületi közgyűlés által választott 3 személy közül - az uralkodónak biztosította/ * míg a Jászkunságban a kivételezett helyzetben lévő nádor - a főkapitány kizárólag saját hatáskörébe tartozó, mindenkor külső törvényhatóságból történő kinevezésén túl is - alighanem a legközvetlenebb főhatóságot gyakorolta a törvényhatóság fölött, ami a kor Magyar Királyságában egyáltalán lehetséges volt. A Jászkunság nádori alávetettségét csak tovább erősítette a Jászkunság tipikus paraszti kultúrája, s az ebből fakadó tipikus paraszti alkalmazkodás. A meglehetősen gyenge színvonalú iskolarendszer nem volt képes jelentősebb számú, jól képzett honoracior és hivatalnoki réteg kinevelésére, hiányoztak az iskolázott politikusok, s rendkívül gyakori volt - a Kerületeken túl - a közösségekben gondolkodás. (Különösen szembetűnő ez 1843-ban az ősiség tárgyalásakor, mikoris egyáltalán nincs adat a tárgyban a települések közötti kapcsolatfelvételekre.) E szemlélet akadályozta a szabad királyi városokkal illetve a Hajdú Kerülettel a szorosabb kapcsolatok kialakítását, bár e törvényhatóságok esetében sem volt sokkalta számottevőbb az együttműködésre való törekvés. Szembetűnő, hogy a polgári átalakulás országos eszméiből is csak részelemek hatoltak be a jászkun közgondolkodásba, azok is döntően privilegiális áttételeken keresztül. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a márciusi forradalmat követően István főherceg nádor tiszteletbeli redemptusi címéről, részére redemptus telek kiosztásáról, s berényi polgárnak való "meghívásáról" vannak adatok, s hogy Petőfi hírhedt szabadszállási választási bukásában is főként olyan személyek játszottak meghatározó szerepet, akik - pl. Virágh Pál fiai, Hakker Rudolf, Baky Endre - az előző évtizedek helyi megmozdulásainak fő szervezői voltak/ Hasonló kettősség figyelhető meg a 70-es években a Kerületek önállóságához. s Berény központi szerepéhez ragaszkodó Pethes esetében is. 5 Mindez természetszerűen eredményezte, hogy a forradalmat megelőző időszakban Szluha egy olyan - adminisztrátorihoz hasonló merev rendszert hozott létre, melynek felszámolásához mindenképpen egy március 15-e kellett. A jászkun szabadparaszti fejlődés aktuális kérdései a reformkorban csak igen minimális mértékben estek egybe a dunántúli nemesség problémáiból kinövő magyar reformmozgalom fő célkitűzéseivel, ám a helyi események ugyanúgy produkáltak hősöket, s olykor még mártírokat is, mint a többi törvényhatóságok esetében. Ezek 197