Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
A forradalom előtti évek 1848 márciusáig a Kerületekben számottevő társadalmi megmozdulásokról nem tudunk, az 1843/1844-es események sokakat megfélemlítettek. Elszórt tiltakozásokat csak a folytatódó tagosítások és egyes tanácsi visszaélések váltottak ki. 1845-ben 83 fényszarui lakos lépett fel a helyi tanács túlkapásai ellen, ám az elrendelt tiszti vizsgálat során 40-en jobbnak látták letagadni az aláírásaikat/ 1 ' Még ebben az évben a nádor utasította a Kerületeket a fülöpszállási tagosítás bevezetésére és az "ellenkezők" meggyőzésére/ ' majd a jákóhaimi lakosok tiltakoztak a szentlászlói tagosítás miatt/ ' 1846-ban Dósán és Arokszálláson panaszkodtak a helyi elöljárók ellen. ; 1845-ben "rendeződött" a jászsági peticiós mozgalmat szervező Pethes József ügye. Az 1844. április 20-án búzalopásért kiszabott 1 éves büntetést "néplázítás" címén további 2-vel toldották meg. A Borsodból hazatérő Pethes 1845. október 4-től kezdte meg Berényben a büntetése letöltését/ ) Hamarosan kiderült ugyan, hogy Bartal Mihály és Almásy Antal berényi tanácsosok a per folyamán hamisan tanúskodtak, ám a perújrafelvételi kérelmet a közgyűlés mégis elutasította. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírói ítélet után új eljárásnak már nincs helye. Végül a pesti forradalom után, 1848. március 19-én István nádor meghagyta a Kerületeknek, hogy a "vétkes... kellő megintés mellett azonnal szabadon bocsátassék". ) Alig három hónap múlva már országgyűlési képviselő volt. Az országos sajtó többször is foglalkozott a Kerületekkel, s főként Szluha Imre főkapitányt, valamint a tisztviselői kar örökletességét támadta. Szluha ekkorra a kerületi közgyűléseket mindinkább egy ünnepélyes, az ő utasításait jóváhagyó szervvé változtatta. Gyakorivá, majd rendszeressé vált a közgyűlések elején a "főkapitány érdemei fölött tartani szokott dicsérő beszéd tartása". Mind gyakrabban beleszólt a tisztviselők választásába, sőt megbüntetésébe is. "Két községi jegyző kihágási ügyében indítvány érkezett, hogy hivatalukból függesztessenek fel. Elnök megróván a jegyzők hanyagságát, kijelenté, hogy nem azért pártolja B-t mert ogy. irnoka volt, hanem "más oknál fogva".... ily fontos okok által meggyőződvén, fejet haj tank ..." (9) 1847 elején a hírlapok ismét foglalkozni kezdtek a kerületi koordinációval, melynek szükségességét a közgyűlés is elismerte. Főként a hivatalok örökletességét támadták. Többen hangoztatták, hogy "ha csak ez az egy változnék is, kerületeinkre újjászületés napja virradna". 187
