Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Tanácsok honossági (jogkörének) elvesztése a Kerületek nemzetisé­gének megváltozásához vezetne", elutasította az ősiség eltörlését. Emellett ők is javasolták a gyermekek egyenlő öröklését, valamint a gyermek nélküliek szabad végrendelkezését. A Kiskun Kerület közösségei szintén az ősiség eltörlése ellen nyi­latkoztak. Lacháza, Majsa és Dorozsma a változatlan fenntartás mel­lett szálltak síkra, míg Félegyháza, Kunszentmiklós és Szabadszállás az öröklésre vonatkozólag azt a módosítást kívánta, hogy ha fiúörö­kösök nincsenek, akkor az oldalág előtt a lányok örököljenek. Halas városa szintén az ősiség módosítását javasolta, de a kidolgozásra több időt kértek. A legrészletesebb javaslattal Fülöpszállás állt elő. Ez a Jászkun Kerületre nézve az ősiség módosítását úgy kívánta megoldani, hogy elismerik a végrendelkezés szabadságát. A terv szerint a vagyonból a gyermekek egyenlően részesültek volna, míg a kiskorúak részére az örökség negyedét kívánták nevelés céljára biztosítani. A földbirtok adásvételét továbbra is a helyi tanácsok előtt kívánták intézni, s síkraszálltak a helybeliek elővásárlási jogának megtartása mellett is, "akár birtokosok azok, akár nem". Ugyanakkor kijelentették, hogy az ingatlanok vásárlásakor senkit sem szabad hátráltatni, a rokonság részéről 30 napig lehessen jelentkezni, ezt követően pedig a birtok a vásárló örök tulajdona legyen. Továbbra is a tanács kiváltságaként akarták megtartani az idegenek honosítá­sának jogát. Enélkül a vásárolt birtokot ugyan használhatták volna, a birtokossághoz kötött egyéb szabadalmakat azonban már nem. A javaslat röviden érintette a kérdés országos oldalát is. Általánosság­ban ott is a felsorolt elveket kívánták érvényesíteni, s egyben a birtokbirhatás általánossá tételét is szorgalmazták. Érdekesen alakult augusztus után a Nagykun Kerület települése­inek állásfoglalása. Az ősiségét egyedül csak Kunszentmárton kíván­ta fenntartani, míg Túrkeve, Kunhegyes és Kunmadaras az eltörlésre szavazott. Meglepő viszont, hogy Karcag és Kisújszállás ekkor már csak a módosítást tartotta célszerűnek. A legrészletesebb tervvel itt Kunhegyes lépett fel, mely a leánygyermekek pénzzel történő kielé­gítése, a szabad tulajdon és a szabad végrendelkezés, az örökösödés 15 nap utáni véglegesítése mellett szállt síkra, s az idegenek beköltö­zési tilalmát is el kívánta törölni. A kunmadarasi javaslat a leánygyer­mekek egyenlő örökösödése mellett az idegenek birtokszerzését és honosítását is pártolta. Különösen érdekes, hogy a korábban konzer­vatív Túrkeve a jászkun társadalom egyes csoportjait elválasztó elővásárlási jog eltörlését is felvetette. "... az adós ... ki meg lévén 170

Next

/
Thumbnails
Contents