Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

A kerületi közgyűlés által elfogadott koordinációs terv végül 12 pontban vázolta a tennivalókat. Ebben egyebek között kimondták, hogy a belrendezést a jászkun "alkotmány" épségben tartásával, és a nádor közreműködésével kell tárgyalás alá venni, a meglévő bíráskodási szervezethez pedig ragaszkodni kell. Elismerték az ingó és az ingatlan vagyon után a közös teherviselést, a nemesek és a tisztviselők azonban a közszolgálatok teljesítésétől továbbra is mentesek maradtak. A képviseleti rendszer bevezetésével "minden rendű és rangú adót fizető" közreműködik a képviselők választásában, kiket három évre választanak, mindennemű anyagi javadalmazás nélkül. A képviselőség feltételeként 10 hold földbirtokot vagy bárminemű vagyon birtoklását, adófizetést, valamint "jő erkölcsű" magaviseletet kívántak meg. A tervezet nem tett különbséget a községi és a kerületi tisztviselőség feltételeit illetően. Minden 100 lakos után kellett 1 képviselőt választani, kik a tanácsok jogkörében maradt bíráskodáson kívül "minden a Községet, vagy az öszves kerületeket érintő tanácskozásokban részt vesznek". Az egységesen 12 szenátorból és 3 fizetéses jegyzőből álló helyi tanácsokat a lakosok fejenkénti szavazásával 6, míg a főbírót és a pénztárak kezelőit 1 évre kívánták választani, egy kerületi tisztviselő elnöklete alatt. A kerületi tisztikar jogkörét is jelentősen módosítani kívánták, javasolták a nádor által kinevezett tisztviselők, választását, illetve legalább a főkapitányi tisztre a helyi ajánlás elfogadását. A kerületi tisztviselőket egyedül a közősségek tanácsai és a képviselők által kívánták választani 6 évre. (A kerületi hivatalnokok ennek nyomán a generális és a partikuláris hivatalok betöltésénél nem rendelkeztek szavazati joggal.) Elismerték a főkapitányok és az alkapitányok elnöklését a közgyűléseken, ugyanakkor az országgyűlési követek választása a- tisztikar fejenkénti és a községek aránylagos szavazataival történt volna. A kerületi tisztviselők helyi birtokkal rendelkező, jő magaviseletű, jogban jártas emberek lehettek, s hasonló kritériumokat szabtak meg az országgyűlési követek számára is. A tervezet tárgyalásakor a kisebb és a nagyobb települések szavazatainak "arányosításáról" végérvényesen nem döntöttek, mivel meg kívánták várni az országos határozatot. Általános elvként viszont elfogadták, hogy az "arány kulcsául a népesség és a birtok együttese vétessen fel". Noha a kerületi tervezet a kisújszállásira épült, sok kérdésben kevésbé tért ki a részletekre, mivel nyilvánvaló volt, országos szempontból a Kerületek rendezése nem szakítható el a Hajdú Kerület és 165