Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

miszerint a jövőben jobbágytelki használatot vásárló nemesek tartozzanak közreműködni a katonai élelmezésben. Ezt a kerületi ülés többsége szintén elfogadta. 5 További jelentősebb véleménynyilvánításról nincs adatunk. V. Ferdinánd május 2-án szentesítette az elfogadott törvényeket, s ezzel az országgyűlés befejeződött. A Jászkun Kerület ellentmondásos követi utasításai az országgyűlés utolsó hónapjaiban egy Mihálkovitsék számára igen kellemetlen incidenst okoztak. Mint ismeretes, a katonai sérelmek (deperdita, alimentáció) megszüntetését, valamint a só árának leszállítását annak idején még Illéssyék feladatul kapták, az 1835. december 2-i ülésen azonban Mihálkovitsék a só árának leszállítása ellen szavaztak, s a deperditák kérdésében sem a követi utasítást vették figyelembe. Az ügyet végül a Jászkun Kerület 1836. február 23-tól kezdődő közgyűlésén tárgyalták. Ennek során a követeket megrótták, mivel "egyenesen és egyedül küldőiktől függvén, múlhatatlan kötelességek volna kiadott utasításokhoz magukat sorolván ... szavazattyokat vetetni"/

1 ^ A követek meghallgatásukat kérték, majd védekezésüket az országgyűlés berekesztését követő, s június 20-tól kezdődő közgyűlésre küldték be. Ebben elsőként az 1834. évi 977. számú kerületi határozatra hivatkoztak, amely a fő országos kérdésekben a nádor tanácsának kikérését rendelte el, majd a két javaslat meghozatalával kapcsolatos konkrét körülményekre utaltak. A só árának csökkentésével kapcsolatban megjegyezték, hogy e törekvés az alsótáblán az uralkodó törvényhozói hatalmának megsértésével kapcsolódott egybe, mivel a követek többsége e kérdést az országgyűlési tárgyak közé tartozónak tekintette, s ezért határozattal kívánták elérni. (Mihálkovitsék ezzel szemben a felírás általi ügyrendet tartották alkotmányosnak.) A deperditák tárgyában azt hangsúlyozták, hogy ez a kérdés még a jobbágy telken lakó nemesek adózásának felvétele előtt került napirendre, s minthogy épp az adómentesség további fenntartása mellett lévő megyék léptek fel a napirendre tűzés mellett, a két tárgy egy törvénycikkben történő összekötését ajánla tosnak nem tartották™ A követek eredményes védekezését elősegítette, hogy a nádor május 14-i keltezéssel leiratot küldött a kerületi közgyűléshez. Ebben József főherceg egyebek között kijelentette, hogy a "katonai élelmezési kérdés a Jobbágy telken lakó nemesek terheiről szólló Törvény Czikkelyhez, mellyhez köttetett elannyira nem tartozott, hogy azon 112