Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

Az országgyűlés második szakasza (1834-1836) 1834 nyarán a kerületi követek a május 12-i új utasítás ellenére még a reformelképzelések mellett szavaztak. A szeptemberben bekövetkező változások így minden bizonnyal nem csupán a nádor "tanácsadó" szerepének fokozódó jelentőségével magyarázhatók. Valószínű, hogy nem lényegtelen szerepe volt ebben az 1834. augusztus 28-án az úrbéri kérdésben megküldött királyi válasznak is. A jobbágykérdéssel kapcsolatos reformok elutasítása újabb lökést adott a konzervatív erőkhöz történő csatlakozáshoz. ' A visszaküldött úrbéri javaslatok újratárgyalására szeptember második felétől került sor. A szeptember 27-i kerületi ülésen a többség ugyan kiállt az V. törvénycikkben foglalt "örökös megváltás" elve mellett, a jászkun követek azonban már a reform ellen foglaltak állást. Egyedül az úrbéri szerződések új, törvény által történő szabályozását fogadták el, szemben az uralkodó által történő rendezéssel/ ) Október 1-én a VII. törvénycikk nyomán az úriszék kérdésében került sor szavazásra. Mihálkovitsék az úriszékek jogkörének korlátozása ellen léptek fel, de véleményükkel ismét kisebbségben maradtak. Két nappal később a követek a jobbágyok személyi és vagyonbiztonsága kérdésében szintén eredménytelenül képviselték a konzervatív elképzeléseket. Ezekben a hetekben egyedül az október 18-i megnyilatkozás tekinthető haladónak. Ekkor - alighanem a Jászkun Kerület belső problémáit is szem előtt tartva - a jjpbbágytelken ülő nemesek megadóztatása mellett foglaltak állást. Ezt követően a követek feltehetően hosszabb ideig távolmaradtak a vitáktól, mivel sokáig nem említik őket. Nem voltak jelen a december 10-i tanácskozáson sem, amelyen az örökváltság gyakorlatilag az alsótáblán is elbukott.

(6) Újabb véleménynyilvánításra csak december 16-tól vannak ismét adatok. Ekkor az úriszék kérdése került tárgyalás alá. Az első napon Mihálkovitsék sikertelenül próbáltak fellépni azon elképzelés ellen, hogy a földesúr és a jobbágy közötti perekben az úriszéki elnököt a vármegyével szemben maga a földesúr nevezze ki. A mérsékelt reformelképzelés bukása után az úriszékkel kapcsolatos lényegtelenebb kérdésekben már ők is a konzervatív elveket támogatták, mivel (7) a fő kérdés eldőltévél minden más állásfoglalás logikátlannak tűnt. ' 107