Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

A szeptember 21-i kerületi ülésen a jászkun követek az igazságszolgáltatás reformját, valamint a jobbágyok személyi és vagyonbiztonságát kimondó VIII. törvénycikk elfogadása voksoltak a többséggel együtt. ' Hasonló volt az állásfoglalás, illetve a szavazás eredménye 24-én, amikor a főrendi elutasítás nyomán "minden úri és közterhek egyenlő viselése" került szóba. ' A 30-i vita során Illéssy megjegyezte, hogy az "Uri székek el törletésére untig elegendő okot látván abban, hogy senki maga birája nem lehet". " Az V. és a VIII. törvénycikk újabb vitáira október és november hónapok folyamán került sor. Jellemző, hogy 8 hét alatt a két tábla 8 üzenetet váltott egymással. ' E viták során a kerületi követek állásfoglalása a vármegyék többségétől eltérően egyszer sem változott meg. Október 3-án az úriszék hatáskörével kapcsolatban a jobbágyok "személyeik sértése elleni" biztosítása, s a reformterv fenntartása mellett nyilatkoztak, a 12-i országos, majd a 19-i kerületi ülésen az V. törvénycikk 1. és 2. paragrafusát és a "jobbágyi örökös kiváltsági" szerződéseket pártolták, 18-án pedig az úrbér kérdésében érkezett második főrendi válasz ellen, s az eredeti javaslatok változatlan fenntartása mellett álltak ki. Hasonló szellemben voksoltak még 21-én és 22-én az V. és a VII., 24-én a VIII., 30-án pedig a VII. törvénycikkel, illetve azok részleteivel kapcsolatban.

l ' A jobbágykérdésben a döntő szavazások november elején zajlottak le a kerületi üléseken. 6-án és 8-án Illéssyék a követek zömével az úriszék eltörlése és az örökös megváltás (VII. és V. törvénycikk) mellett foglaltak állást, amit 11-én a főrendek általi elfogadás, majd pedig az úrbéri javaslatoknak az uralkodóhoz történő felterjesztése követett.

(1 ' Mint ismeretes, válasz csak tíz hónappal később érkezett/ Itt érdemel említést, hogy a jászkun követek még 1834. június 4-i kerületi ülésen is felléptek a "nemtelenek nemesi jószág birásának" elve mellett, ezt azonban akkor már a többség elvetette. ' A vallási sérelmek ügye az első hónapokat követően több alkalommal is a felszínre került. Mint ismeretes, 1833 első felében e tárgyban a két tábla között hét üzenetváltásra került sor.

( ' A jászkun követek következetesen tartották magukat az Illéssy által még február 22-én kifejtett elvekhez. így az 1833. június 23-26-i kerületi ülésen is az "aktuális" főrendi üzenet elfogadása ellen, s a korábbi javaslatok mellett foglaltak állást.

(20) A július 4-i országos ülésen Illéssy a protestáns jogok biztosítása érdekében még a kormányhatalom új törvény általi korlátozásának elvét is kész volt elfogadni.

1

' A július 10-i 100