Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)

ülésen a követek szintén a korábbi munkálatok mellett nyilatkoztak.

<22) A vallási kérdések, illetve az ezekkel kapcsolatos véleménynyilvánítások a városi törvényszékek tárgyalása során, az 1834. január 29. és február 5. közötti kerületi üléseken bukkannak fel ismét. A vitákban a követek a szentszékek hatáskörének korlátozására, koordinációjukra, a privilégium fori (egyházi sérthetetlenség) eltörlésére, s egy protestáns jogok védelmére létrehozandó "deputáció" megszervezésére voksoltak, a többséggel együtt. Ekkor utasították el az uralkodó január 3-i "dorgáló" leiratát is, mely az országgyűlési "féktelenségeket" Ítélte el.

( 'A katolikus főpapság feudális előjogainak megszüntetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb szavazás az 1834. au gusztus 21 -i kerületi ülésen zajlott le. Ezen a jászkun követek a papi dézsma általános eltörlésének Kölcsey által felvetett terve mellett szálltak síkra, ám azt a vármegyék többsége nem fogadta el. Az eredeti javaslatból így csak a terménytized megszüntetése, valamint a megváltás iránti kötelező törvény hozatala maradt meg. ' 28-án a Jászkun Kerület a városok tizedfizetés alóli felszabadítása mellett szavazott, ám ez az elképzelés is kisebbségben maradt. ; A jászkun követek tevékenyen közreműködtek a törvénykezési munkálatok 1833. november 21-től kezdődő kerületi ülésein. Mint ismeretes a viták közel négy hónapig tartottak, s az országos tárgyalás csak 1834. április 2-án kezdődött meg. Ennek során Illéssyék az 1833. december 18-20-i üléseken síkraszálltak a városokban élő nemeseknek a helyi bíróságok illetékességi körébe való tartozása mellett, majd a békéltető bíráskodásban is véleményt nyilvánítottak/ 6) Április 23-án a felségsértési és hűtlenségi perek tárgyalása során a vármegyének, mint első fokú bíróságként való elismerésére voksoltak/ ^ A május 27-i kerületi ülésen a fiskus örökösödésének egészét tárgyalás alá kívánták vonni, ám a többség leszavazta ezt az elképzelést. 8) Hasonló módon folyt lejúnius 19-én a szabad végrendelkezéssel kapcsolatos szavazás is. Július folyamán a majorátusok és a seniorátusok eltörlése mellett foglaltak állást, s ezt a tervet a kerületi ülés többsége akkor el is fogadta/ ; Az elmondottakból kitűnik, hogy a Jászkun Kerület követei 1834 szeptemberéig az országgyűlés reformer-liberális csoportjához tartoztak. Nem számítottak ugyan az ellenzék jelentős, vezető egyéniségei közé, nem voltak önálló javaslataik, elvi következetességük azonban mindenképpen a polgári haladásért küzdők szilárd szövetségesévé tette őket. Hogy a kerületi állásfoglalások szeptember má101