Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47. (1991)
Az országgyűlés első időszaka (1832 -1834 ) Az országgyűlés 1834 nyaráig terjedő időszakára a reformer köznemesség alsótáblai többsége volt a jellemző. Ezekben a hónapokban születtek meg a magyarországi feudalizmus felszámolásával, s a jobbágyság "polgári létre emelésével" kapcsolatos haladó szellemű törvényjavaslatok. A Jászkun Kerület követei az országgyűlés ezen időszakában meglepő következetességgel álltak ki a reformelképzelések mellett, főként a diéta kerületi ülésein. Az alábbiakban főbb állásfoglalásaikat próbáljuk meg - a feltárt anyag és a terjedelem által megszabott lehetőségek alapján - végigkísérni. Ismeretes, hogy az országgyűlés december 20-i hivatalos királyi megnyitását követően rendkívül éles viták bontakoztak ki az országgyűlési napló (újság), valamint a királyi előadásokra adandó válaszfelirat - bizonyos munkálatok együttes felterjesztése (junctim) - tárgyában. Illéssyék mindkét kérdésben a reformerekkel együtt szavaztak. ' A fő országos sérelmek között szereplő vallási tárgyban ugyancsak véleményt nyilvánítottak. 1833. február 22-én Illéssy a hírhedt 1790. évi XXVI. törvénycikk 13. paragrafusának eltörlését szorgalmazta, mivel az "sem a lelki esméretnek, sem a vallásnak szabadságával" nem egyeztethető össze. Hivatkozott a bécsi és a linzi béke vallási záradékaira is. Április közepétől az úrbéri V. törvénycikk került a kerületi ülés elé. 16-án és 17-én a jászkun követek egyaránt a kilenced jobbágyok általi megváltásának kimondása mellett voksoltak, ám a javaslat a második napon kisebbségbe került, s így azt elvetették. ' Ugyancsak támogatták 28-án a jobbágytelkeknek a jobbágyok általi örökös megváltását (megvásárlását), ám a többség ezt sem fogadta el. Az április 30-i kerületi ülésen került sor a jobbagyterhek örökös megváltásának vitájára. Ezen a többség - a jászkun követekkel - a megváltás kimondására szavazott. (4) A május 21-i ülésen a földesurak és a jobbágyok közötti pereknek az úriszék hatásköréből történő kivétele mellett foglaltak állást, amit szintén elfogadtak/ ' Június 12-én a remanenciális földek úrbéres telkekhez csatolására szavaztak, ám a többség ezt elvetette. Június 17-én Illéssyék a vármegyei követek többségével egy jobbágyok személyes jogairól szóló törvénycikk létrehozása mellett nyilatkoztak, (7) szeptember 12-én pedig újra a földesúr és a jobbágy közötti pereknek az úriszék hatásköréből való kivételére. (8) 99
