Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Mária Terézia 1760/6l-es cigányrendelete a Jászságban
Jövő Sz. György nap után a czigányoknak koldulni tellyességgel nem szabad, hanem kézi munkával éllyenek és ez iránt minden czigány magárul a Tanács előtt reversálist adgyon a ki pedig magát arra obligálni nem akarná, az Helységbűi ki csapattassék a kolduló is mind annyiszor meg verettessék valahányszor az kolduláson tapasztaltatik. 2° Az czigányok contributió alá vétessenek és vaiamint lovakat sub poena confiscationis tartani; úgy Sátor alatt nèkiek lakni nem szabad. 3° Az Isten tiszteletre a Templom gyakorlására serényen és gondosan ösztönöztessenek. Ez a körlevél bizony már nem terjesen fedi a Mária Terézia által kiadottat. Míg abban a jobbágytelken való telepítésről, illetve házhely adásáról, jobbágyként kezeléséről van szó, addig itt a telekről szót sem ejtenek. Azt elrendelik, hogy a cigányok kézi munkával éljenek, koldulniuk nem szabad, de a föld osztásáról vagy a közös földekben való részesülésről nem emlékezik a körlevél. Nyilvánvaló, hogy itt vagy mesterségeket vagy pedig szolgálatvállalást értettek rajta. Ahogyan a gazdagabb redemptusok az irredemptusokat állandó szolgálatra akarták kötelezni, hogy ezáltal biztos munkaerőtartalékot tudjanak a községben, úgy a cigányokat is ezért kívánták megtelepíteni. A lótartást jószágvesztés terhe alatt tiltják nekik, s mivel ez éppen a sátorlakástól való eltiltással szerepel egy pontban, a vándor életmód felszámolását szolgálja. A házhely adását a sátorozás helyett azonban egyáltalán nem rendeli el, s így nyitva hagyja a kérdést. A rendelkezés kétes fogalmazású és az egyes községi tanácsok tetszés szerint értelmezhették. Ugyancsak ez év elején, a Helytartótanács leirata alapján a Jászkun Kapitány egy részletesebb körlevelet ad ki, melyben ugyan a cigányok név szerint nincsenek említve, de a kolduló és csavargó életmódot folytatók ellen hozott igen szigorú megtorló intézkedések elsősorban rájuk vonatkoznak. Mivel a két rendelet egymás után, kis időkülönbséggel jutott el a községekhez, sok helyen együtt összefogva hirdették meg. Példának hozom a jászapáti rendelkezést: „Anno 176Í. Die 13 a Juny tartatott Nemes Tanács Gyűlésén ezen következendő rendelések tétettek, úgy mint: primo Minden czigány maga Házátúl Esztendőnként f, é. X 30. fizetni tartozik ennek utána 2° Szti Medardus Vásártól fogva, egész Szti Gál napjáig kötelességek lészen a leveleket kivált dolgozó napokon hordani. 3° Valaki közülük marhát tartand, Titulo föld bér, minden marháiul fizessen X 15. 83