Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Mária Terézia 1760/6l-es cigányrendelete a Jászságban
MÁRIA TERÉZIA 1760/61-ES CI GÁ NYRENDELETE A JÁSZSÁGBAN Európában a XV. században jelennek meg először az Észak-Indiából i. e. X—V. század körül elvándorolt nomád cigénytörzsek. A feudális államok kezdetben, elsősorban vallási meggondolásból, kedvezően fogadták az egyiptomi vezeklő zarándokoknak tartott különös népet, s mint jobbágyokat akarták őket letelepíteni. Hazánkban a Balkán felől érkező cigánytörzseknek 1438-ban Zsigmond adott először letelepedési engedélyt. Ám a kezdetben szívesen fogadott népet a nyugat-európai államok rövidesen kíméletlenül üldözni kezdték, s egyes országokban egyenesen kiirtásukra gondoltak. Németországból 1498-ban, Franciaországból 1561-ben, Skóciából 1579-ben, Svédországból és Dániából 1662-ben utasította ki őket halálbüntetés terhe mellett a parlament. Magyarországon csak 1701-ben született meg I. Lipót cigányellenes rendelete, mely a korábban befogadott népet törvényen kívül helyezi. Az a tény, hogy Magyarországon és a tőle keletre eső európai országokban csak jóval később és kevésbé brutális formában születtek meg ezek a törvények, rendelkezések, egyben magyarázatát is adják annak, hogy miért fordult egész Európában ellenükre a hangulat. Nyugat-Európa fejlett társadalmú, már kapitalizálódó államaiban a magántulajdont védő szilárd törvények nem tűrhették, hogy egy más jogrendszerű nép minduntalan megsértse a feudális magántulajdon törvényeit. Kelet-Európa államaiban kisebb volt a népsűrűség és sokkal nagyobb területek feküdtek parlagon. A feudális állam kevésbé volt szilárd és szervezett. A cigánytörzsek sokkal szabadabban vándorolhattak. Hazánkban két évszázaddal korábban hasonló okok miatt ütköztek össze a megszilárdult magyar állam és a betelepített nomád kunok érdekei. Várható volt tehát, hogy a nyugat-európaihoz hasonló fejlettségű magyar államban is bekövetkeznek az összeütközések és megszületnek a súlyos megtorlást tartalmazó törvények. Hogy e törvényalkotás nálunk elmaradt, azt a meginduló török háborúknak, majd a 150 éves török uralomnak tudhatjuk be. A csaknem kétszáz évig tartó állandó háborús79
