Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában
szét és az összehasonlító néprajz segítségével. Kétségtelen az is, hogy a ХП1. század végétől a jászok kultúrájának fejlődését a magyar kultúrához való hasonulás irányával jellemezhetjük, s ez a két kultúra lényegi (földműves) hasonlósága miatt sokkal jobban összeolvadt, mint a nomád kunok és a szomszédságukban élő magyarok kultúrája. A további kutatások azonban mégsem reménytelenek. 4. A jászoknak nem csupán a korábbi megtelepedésére, s földművelésére vonatkozóan vannak adataink, hanem azt is tudjuk, hogy a kunoknál előbb tértek valóságosan is keresztény hitre. Velük a térítőknek lényegesen kevesebbet kellett küzdeniök, mint a kunokkal. Ennek okai között természetesen ott kell, hogy szerepeljen a földműves életmód, s a megtelepedettség is. Ám ez még kevés. Feltételeztük, hogy a jászok már hazánkba jövetelük előtt is találkoztak valamilyen formában a kereszténységgel, s ez mélyebben érintette őket, mint a kunokat. Gyárfás István (s kívüle mások is) ugyanis részletesen foglalkozik a moldvai Kumániában végbement térítéssel, majd a kun püspökség létrehozásáról szóló egykorú forrásokkal." A későbbi szerzők őt ismételve a jászokról nemigen ejtenek szót, de tudják, hogy e térítés a jászokra szinte nagyobb hatással volt. A magyarországi források a jászokat pogányoknak tüntették fel; leírták a szerzők: milyen hatalmas munkába került a ferenceseknek, hogy 1472-ben végre befejezettnek tekinthessék munkájukat a jászok között. A jászok pogánysága azonban nem igazolódott,, Selmeczi László ásatásai Nagyszálláson a korábbi feltételezéseket nemcsak valószínűsítették, hanem bizonyították is: a Magyarországra betelepedő jászok keleti (bizánci) keresztények voltak, akiket viszont a már megtörtént egyházszakadás után a római katolikus egyház eretnekeknek, pogányoknak minősített. A négyszáliási sírok kereszt mellékletei, illetve a sírba helyezett test bizánci rítus szerinti kéztartása döntő bizonyítékok. Nem véletlen ezért, hogy a keresztény vallás mélyebben gyökerezett a jászok kultúrájában, mint a kunokéban. Éppen ezért — egyéb tényezők mellett - a jászok a reformációra is kevésbé reagáltak, mint a kunok/ 9 Ugyanebben a kérdéskörben gyökerezik az a néphitet jellemző sajátosság, amelyre már régebben felfigyeltünk, s amelyet alaposan elemeztünk, mert a jászok továbbélésének, kontinuitásának egyik bizonyítékát is látiuk benne. Azon a területen, amelyet Fodor Ferenc Osjászságnak tekint, s amelyet mi is a jászok első megtelepedésf. helyének tekintünk (innen nyomultak később más déí-jászságí községekbe) a legteljesebb néphítgyfíj71
