Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában

nyünk szerint 1323-ban ezek kaptak, kiváltságot, s ennek birtokában ők őrizhették meg jász öntudatukat, területi egységüket egészen napjainkig. 3. A magyarországi beköltözést követő másfél-két évszázadot illetően legfontosabb kérdés az, .hogy nyelvükön kívül- elkülönültek-e kultúrájukban is a jászok környezetüktől, illetve azoktól a nomád kunoktól, akikkel együtt telepedtek be hazánkba. Selmeczi László kun (Orgondaszentmiklós, Asszonyszállás) illetve jász (Négyszállás) ásatásai együttesen azt bizonyítják, hogy viseletük és közvetlen apró használati tárgyaik tekintetében is különbség volt a jászok és a kunok között, annak eËenére, hogy egészen bizonyosan sem a jászok, sem a kunok önmagukban sem voltak egységesek. A jászok „a férfiakat nadrágban és övvel összefogott felsőruhában temették el", s ilyen viseleti darabok nyomai a kunoknál nem fordultak elő. A női viselet leletei gazdagabbak mindkét népcsoportnál. A kunoknál meglévő és jellemző párta a jász sírokból nem került elő, ehelyett a koponyán egy-két sorban szélein átlyukasztott préselt lemezkorongok voltak megfigyelhetők, amelyek feltehetően valamiféle fejkendőre voltak felvarrva." A ruhák díszítése ugyancsak különbözött a két népnél, s a nyakékek kristálygyöngyei és kauri kagylói csupán a jászokat jellemezték. A jászok övre függesztett tűtartói, a kendőre felvarrott díszek és az övre erősíthető erszények (tarsoly) sem a kiskunsági, sem a nagykunsági ásatások során nem kerültek elő. Ugyanakkor némelyiknek párhuzamai vannak a IX—XII. századból a mai oszétek őseinél. Itt említjük meg, hogy Kresz Mária szerint a suba a Jászságban és jász kirajzásokon ismeretes, s csakis itt fellelhető szabásvonala feltűnő hasonlóságot mutat a kaukázusi köpenyek egyik típusának szabásával. Természetesen ez a kérdés még alaposabb vizsgálatot igényel, de úgy véljük, a hasonlóság nem lehet véletlen .

14 3. Amióta komolyabb elbeszélő forrásokkal rendelkezünk a jászok és kunok történetére vonatkozóan, a két nép úgy jelenik meg élőttünk, mint egyenjogú, egy életközösséget élő testvérnép. Mint kimutattuk, ez a _ kép hamis. Csupán a XVIL század második felétől alakul ki ez az ideológia, amikor a jászok és kunok privilégiumai veszélybe kerülnek, s a jogcsorbítás elleni' harcot célszerűnek látják közösen megszervezni, egységes ideológiával támogatni. 1323-ban,,..s ezt. követően éppen az volt a jászok törekvése, hogy megszabaduljanak a kunok fennhatóságától, akiknek addig leigázott segédnépéi voltak, s ' "politikai; hatalommal nem rendelkeztek. Ugyanakkor biztosítani „kívánták ugyanazon jogokat a maguk , számára, -amit a-kunok is élveztek. 1323-tól igyekeztek mínéi távolabb 69-