Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Balogh István: Hajdúság
vagy másik tényező a történeti kortól függően a népi műveltség valamennyi lényegesebb elemét befolyásolta, közvetve vagy közvetlenül, megteremtette közöttük a korra és a tájra jellemző összefüggéseket, kialakította arányaikat, rendszerüket. Van azonban a munka bevezetésében egy olyan gondolati bizonytalanság is, amelynek a következménye az egész munkán kissé érződik. A szerző a legjellegzetesebb jelzővel a társadalomtörténeti tényezőt illeti. Ez a jelző azonban nem kifejezetten a történeti tényezők integráló szerepére vonatkozik, hanem etnikus specifikumokat is jelent. Ez pedig egy másik módszerrel való keveredést jelenthet. (Legjellegzetesebbek mindenesetre az egykori kisnemesi falvak s a legtöbb bakonyi néprajzi szín, vonás pl. az építkezés ezekhez fűződik.,) Ez ugyan lehet talán beleérzés részünkről, vagy a szerző kevésbé pontos fogalmazása. Ám ha a munkát elolvassuk, a két szemlélet keveredését, főként a folklór részben, észrevehetjük. A munka a geográfiai tényezők integráló szerepét végig következetesen érvényesíti, de ugyanezt a történeti tényezők esetében nem tapasztaljuk. A szerző azonban e kis bizonytalanság ellenére kitűnően oldja meg kitűzött célját, s a folklór rész megoldatlansága ellenére is olyan munkát ad, amely elméletileg megalapozott. Módszere egyaránt alkalmazható a műveltségi egység határainak kijelölésére, és a műveltség egészének ábrázolására. KODOLÂNYI János más módszert választ. Ő már a korábban is publikált etnikus specifikumokkal való körülhaíárolási módszer híve. Munkája során elsősorban azokat a jellegzetes műveltségbeli elemeket igyekezett összefoglalni, amelyek megkülönböztetik az Ormánságot a környező műveltségi egységektől, s ezek az ábrázolt műveltségbeli elemek elsősorban vagy egy némely esetben kizárólag a vizsgált területre érvényesek. Ezzel a módszerrel talán élesebben megvonhatjuk a műveltségi egység határait, s magát az elhatárolás tényét kézzelfoghatóbbá, biztosabbá tehetjük. Kérdés azonban az, hogy ez a módszer mennyire alkalmas a műveltség egészének ábrázolására. Milyen képet kapunk ezek alapján az egész műveltségi egységről? A megnevezett műveltségi elemek, amelyek a területre jellegzetesnek foghatók fel, nem feltétlenül az élet vagy az egész műveltség leglényegesebb elemeivel azonosak. Sőt, leginkább az életben kis szerepet játszó, gyakran csekély súlyú dolgok. A néprajz számára ezek is nagy fontosságúak lehetnek, hiszen sokszor ezek őrzik a műveltségi csoport legarchaikusabb vonásait. Választ adhatnak a régebbi műveltségi kapcsolatokra, 60
