Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Egy magatartás társadalmi háttere

területe, amelyből maguk fejlesztettek virágzó földművelést, állattartást, ipart, kereskedelmet, s magasfokú szellemi kultúrát, Mert a török alatti önállóság, a földesurak elmenekülése, a birtokok eladása vagy záogbaadása a város lakóinak függetlenségét növelték. Mezőtúr önálló politikát folytat: a törökkel, az erdélyi fejedelmekkel, várkapitányokkal, s a névleges birtokos uraival táígyal. Ad-vesz birtokokat, s magához láncol több falunyi határt. Városának lakói csak papíron jobbágyok, csak névleg alávetett helyzetűek. Vessük csak össze még egyszer egymással a különböző lehetőségeket, jogokat: régtől fogva város, s önálló közigazgatással, szabad földhasználattal és vámkedvezménnyel rendelkező hely; földbirtokosa, földesura a környező pusztává lett településeknek, azok határainak. Mezőtúr lakói polgárokká váltak, ha névleg jobbágyok is voltak. Akként is viselkednek. Ezt a magatartást, ezt az öntudatot azonban nem ölthették volna magukra ilyen levetkőzhetetlenül, ha nincsen a reformáció. A Dózsa-parasztháborúban részt vett, a társadalmi fejlődés élvonalában álló város igen korán reformálódik. S tudjuk, a reformáció nem csak vallási, hanem társadalmi mozgalom és új polgári ideológia is. A polgárság úgy bontakozott ki a középkorból, hogy lelki-szellemi autonómiát is akart. Nem bizonyos, de úgy tudjuk, hogy Mezőtúron már 1530 után középfokú oktatási intézményt hoz létre a reformáció. Ennek az intézménynek a rektorait 1665től ismerjük. Mezőtúr iskolavárossá válik, önálló szellemi központtá, s neveli polgárait egy más életeszményt táplálva beléjük. Akik az intézet falai közé nem juthatnak, azoknak nagyhírű prédikátorok oltják lelkébe, szellemébe az új ideológiái, A protestáns gyülekezet, a város és papjai, tanárai egyek, hiszen maga a város az, aki fizeti, gondozza, fenntartja őket, s szegődteti és táplálja. Ezért vár valamit, olyat, amire szüksége van. Ugyanakkor az Öntudatos, a régi egyházatyák keménységét mutató prédikátorok ostorozzák is befogadóikat, híveiket. Kemény harcban csiszolódik az új életfelfogás. Mezőtúr jelentőségére, XVI. századi gyors felemelkedésére jellemző, hogy Debrecent megelőzve válik bizonyos egyházmegye központjává, s esperese van, Csak később, a szuperintendecia (Debrecen) kialakulása szorítja háttérbe. Iskolavárosi jelentősége azonban megmarad, s gimnáziuma jelentős szellemi központ, Diákjai, tanárai külföldön is megfordulnak vagy éppen onnan jönnek a városba, s hintik el az európai eszméket. így formálódott a polgárosuló, iparosodó, kereskedelmi központtá váló város szellemi arculata, igazodott a szabad polgári fejlődéshez életfelfogása: puritán takarékosság, szorgos munka, őnfegye52