Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák

nebb világi filozófiai áramlatok, ennek bizonyos formában a parasztsághoz való eljutása, magatartást formáló, erkölcsöt alakító ereje legalább annyira lényeges. A debreceni kollégium, a diákság és a professzori gárda egy része az angol és holland egyetemekről beszivárgó eszméket sajátos formában magáévá tette, majd erkölcsi elvekké formálva tovább terjesztette. A nyugati polgárság életformájában - főként Hollandiában és Angliában — a protestantizmus individualizmusa, polgárokra szabott erkölcsi rendje, a munka megbecsülése és tisztelete, ugyanakkor a saját közösségen belüli felelősségérzet és tisztségvállalás elve egységessé forrott, harmóniában volt magával az új szerkezetű, magántulajdonra épülő polgári társadalomban. A földesúri közvetlen hatalmat nem ismerő vagy éppen kiváltságos kerületek (Hajdúság, Kunság) parasztpolgárai mind a világi (kommunitás), mind az egyházi (presbitérium) közigazgatásban, annak elveiben, megtalálták azt a lehetőséget, szellemi többletet, ami társadalmi helyzetükkel, céljaikkal, szabadabb jogállásukkal ekvivalens volt. A protestantizmusra épülő felvilágosodottabb eszmék, a puritanizmus elsősorban erkölcsi életet formáló, polgárnevelő ereje biztosítani tudta, hogy a XVIII—XIX. században, tehát éppen akkor, amikor az Alföld népi kultúrájának képe alapvetően egységesül, elnyeri mai formájának és szerkezetének lényegét, hogy a szabadpolgári törekvések megfelelő ideológiát és erkölcsi rendet alakíthassanak ki. A jogállapot, a gazdálkodási rend és az ezt szellemileg integráló eszmék, magatartási formák harmóniában legyenek, s teljesértékű, arányaiban szilárd kultúrát hozzanak létre. Ez a kultúra lényegi, de nem formai közös vonásokat mutat, hiszen alapja a belső lehetőségek, a közösség individuális értékeinek kibontása. Debrecen hatását ebben kell látnunk. Mi ezzel szemben a Jászberény, illetve Szeged vonzáskörébe tartozó, katolikus települések helyzete a XVIII-XIX. században? A szabadabb jogállapot, a polgári fejlődés lehetősége itt is természetszerűen megvolt, különösen meg Szeged városában és a jászsági településeken. Minthogy a Jászság került ki a három kerületrész közül legépebben a török hódoltságból, természetszerűen ez lett a kerületek közül kezdeményező, s a megalakuló Hármas Kerület adminisztratív központja. Szervező, kisugárzó hatása, a kerületi közigazgatásban betöltött elsődleges szerepe kétségtelen, s ez a kerület minden településének szervezeti felépítését, meghozott rendelkezéseit befolyásolta. De nemcsak ezért lehetett központ, hanem azért is, mert éppen a XVIII. század első felében Magyarország új közigazgatási rendjében mindenütt a katolikus vidékek 30