Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák

juthattak szóhoz. A kerületek közül a Jászság kapta a legtöbb kedvezményt, s nagyobb részüket úgy, mint katolikus terület. Magában a Jászságon belül számos példa sorolható elő az egyetlen református jászsági település, Jászkisér megrövidítésére, a közösséget ért durva vagy finomabb intézkedés foganatosítására. Ugyancsak kemény harcot vívtak jogaikért a kiskunok, nagykunok is. Ez a korábban is meglévő gazdasági fölényt, adminisztratív központ jelleget csak fokozta, s növelte a Jászság szerepét gazdaságilag. Megfigyelhető, hogy amelyik kiskunsági puszta területre a XVIII. században betették a lábukat a jászok, ők voltak az első megtelepülök, onnan a továbbiakban a reformátusok ki voltak zárva, tisztán katolikus jellegű települések maradtak (Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa). Természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy e települések lakói csak jászok, csupán azt, hogy a betelepülő katolikus jászok meghatározták ottlétükkel, hogy kik telepedhetnek be a következőkben. így a település későbbi kultúráját befolyásoló jellegük volt. A nagyobb, épebb gazdasági erő, a katolikus vallás miatt élvezett támogatás és az adminisztratív központ jelleg a jászokat a kerületeken belül a többi közösségek fölé emelte, s már a XVIII. század elejétől különös hatóerőt kölcsönzött a Jászságnak. Megszerezték a jászok a kiskunsági puszták egy részét, több településen — amely később nagy közösséggé fejlődött — első megjelenésük meghatározó volt, s nem közömbös az sem, hogy hatalmas telepítő akcióba kezdhettek a pusztabirtokokon a XIX. század közepétől kezdve. A jászságiak magukkal vitték a Jászságban kialakult, igen megalapozott rendszerű gazdasági szisztémájukat, s hozzájárultak a Duna-Tisza köze keleti sávjának kultúrtájjá változtatásához is. Mindez azonban csak gazdasági kultúra. A Jászberény köré szerveződő jászsági mezővárosi hálózat nem hasonlítható Debrecen és a hajdú városok szellemi képéhez. Debrecen nagyváros a maga idejében, amely iskolákat tart fenn, s kisugárzó hatását szellemiekben éppen ennek köszönheti. A hajdú városok és a nagykunsági települések gimnáziumai is a debreceni kollégium irányítása alatt állottak.

37 Ugyanakkor Jászberény soha sem fejlődhetett sem iskolavárossá, sem pedig egyházi központtá. Jászapátiban alakult meg a Jászság első gimnáziuma 1767-ben, de 12 évi működés után megszűnt, majd 1779-ben Jászberényben kapott helyet. Mindez csak négyosztályos gimnázium, s ilyen is marad hosszú ideig, illetve az I—VI. osztályúságig jut csak el a XIX. század végéig. Ez pedig csak arra adott lehetőséget, hogy szerényszámú, belterjes tisztviselő gárdát neveljen ki, amely a helyi — jászkun — 31