Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Erdei Ferenc társadalomszemlélete

s ezzel idegen hatalom karjába is kergeti a magyar társadalmat. Ahhoz, hogy változás következzék be, fel kell szabadítani a belső energiát, amely az elnyomott osztályokban szunnyad, s a társadalom kiegyenlítődött erői miatt nem válhat hajtóerővé. A változás csak a munkásság vezetésével mehet végbe, mert annak vannak szervezetei, politikai tapasztalatai, de önmagában erre képtelen lenne kis létszáma, s egyre híguló volta miatt. Fel kell szabadítani a parasztságban lévő energiát, s be kell kapcsolni a belőle kisarjadó új értelmiséget, amely felismeri a változás szükségességét. Politikai program, társadalmi lételemzés és történeti látásmód együtt, amely közgazdasági szemléleten nyugszik, s éppen ezért találkozhat a marxizmussal, s elsősorban Lenin elemzéseivel, s cselekvő magatartásával. S mindez, mint meghirdetett program, már készen áll 1943-ban a szárszói konferencián. Erdei Ferenc első nagy tanulmánya a makói parasztság társadalomrajzáról szól. Ennek az alföldi, paraszti értelemben differenciáltnak tűnő mezővárosi társadalomnak mozgásában, alakulásában ragadja meg társadalmi képét, középpontba az osztálytagozódást állítva, de kiegészítve. Jóllehet hangsúlyozza, ez a kép csakis a paraszti rétegekről szól, mégis teljes, mert Makó lényegét a parasztság adja, s ez mint egy külön egész társadalom jelenik meg ábrázolásában. Eszünkbe sem jut, hogy számon kérjük a városi vezetőség, intelligencia rajzának hiányát. A mű 1934-ben jelent meg. A dátum azért fontos, mert híressé vált montreux-i levele, amelyben azt írja, hogy felismerte a parasztság lényegét, csak 1936-ban íródott. A híres levélrészlet így szól: „...hogy a paraszt nemcsak osztály, hanem egy külön ország, azt itt tudtam meg végérvényesen." (Erdei F., 1980. 73—74.). Már Makó társadalmát is teljességében ábrázolta. Nemcsak az osztályszerkezetet, de a társadalom minden vonatkozását, a kultúrát is bemutatta. Legfeljebb bizonyos felismerések még nem eléggé tudatosak, a szociológia és a néprajz módszerei vezetik inkább, mint maga a felismerés. A makói parasztság rajzát művei sorában az egész magyar parasztság rajza, majd Szárszón az egész magyar társadalom rajza követi. & e művek nemcsak sorrendet, de lényegi összefüggést is mutatnak, s magyarázzák a szerző tátsadalomszemléletének lényegét is. Mit tart a parasztságról, vagy ahogy ő nevezi, paraszti társadalomról Erdei? Saját bőrén is tapasztalta, tudományosan is elemezte, hogy a parasztság kifejezetten munkára berendezkedett társadalom. Feladata, társadalmi szerepe a termelő munka megszervezése. Életét, életének minden 220