Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák

azokat a történeti tényezőket és folyamatokat kezdtem kutatni, amelyek az egész alföldi kultúra és alföldi parasztság életére befolyással voltak, s meghatározták egy-egy nagyobb. Alföldön belüli táj s nép kultúrájának arculatát. Világossá vált az is, hogy éppen a XVIII. századtól, az írásosságnak, iskolázottságnak mindenkori szintjén, s időben felénk közeledve egyre inkább, nem hagyható figyelmen kívül a parasztin felüli polgári vagy nemesi kultúra sem. Ezek is alakítólag hatottak, közreműködtek az egyes alföldi kulturális egységek létrehozásában. Már az eddigi vizsgálatok alapján kialakult bennem az a meggyőződés, hogy az Alföld kultúrájának kialakításában három, egymástól eltérő jellegű kulturális centrumot kell számon tartanunk: Debrecent, Szegedet és Jászberényt. E három városnak nagy jelentősége volt nemcsak az Alföld kultúrájának formálásában, hanem az Alföld benépesítése szempontjából is. Előre bocsátom, hogy e városok csak fémjeleznek nevükkel egy-egy nagyobb egységet, s egyiket sem lehet önmaga határai közé zárni, s ennek alapján néhány négyzetkilométeren élő közösség hatásáról beszélni. Debrecenhez hozzátartozik, s vele együtt fejti ki hatását a hajdú városok övezete; Szegedhez egy sereg falu és azok tanyavilága kapcsolódik; Jászberény pedig éppenséggel csak szimbóluma az egész Jászságnak, ennek a sűrű mezővárosi hálózatú vidéknek. Mindhárom góc más-más jellegű, ezért hatásuk is eltérő. 2. Debrecen hatása a mai Magyarország tisztántúli részére mindenki előtt kétségtelen. Szatmár és Bereg megyéktől Békésig, Csongrádig meghatározója volt a protestáns színezetű és szeEemiségü magyar kultúrának. Iskolákkal hálózta be ezt a vidéket, papokat, tanítókat nevelt a falvak számára, akik a „debreceni szellemet" képviselték századokon át a paraszti községekben. S hogy ez a „debreceniség" utat találhatott a parasztsághoz értelmiségi közvetítéssel is, annak az a fő oka és magyarázata, hogy maga Debrecen is a paraszti felfogásból, e vidék népének már kialakult szokásaiból integrálódott Debrecenné, s állandó kölcsönös áramlás volt a város és intézményei, illetve a hozzá tartozó tágabb táj kultúrája között. Az a terület, amelyre Debrecen hatással volt, a török alatt csak részben pusztult el. Békés, Bihar, a Nagykunság, a szolnoki Tiszatáj népessége a megmaradt Debrecen, Szabolcs, Szatmár felé húzódott, s majd onnan is tért vissza. A hajdú városok, Debrecen utóbb — a harcok elültével — rajokat bocsátott ki, s népesítette be az Alföld elpusztult-területének egy részét. Debrecen parasztiból sarjadzott kultúrája, protestáns szeËemisége, s Ег16