Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)
Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák
délyhez való erősebb kötöttsége, valamint kevésbé elpusztult jellege határozott karaktert ad az egész Tiszántúlnak. Míg Debrecen nagyobb szellemi hatása a reformációtól számítható, s összefügg a török elől menekültek befogadásával is, addig Szeged Alföldre gyakorolt hatása régebbi, hiszen a szabad királyi városi rangot is igen korán elnyeri (XIII. század). Hatása azonban 1543-ban — a török ostrom után — semmivé válik. Addigi kultúráját meghatározó Hterátorok, kereskedők, iparosok szétszélednek, más városok polgárságába olvadnak. Körülötte elnéptelenedik a vidék, főként az itt telelő török hadak miatt, s a lakatlan területekre a török maga kezd rácokat telepíteni. Szeged azonban — khász város lévén — mégis talpra áll, s a régi kultúráját újraéleszti, hatalmas puszta területeket bérel, fejlett kereskedelem és ipar alakul ki. Befogadója lesz a környék menekült lakosságának, beolvasztója az idegen elemeknek. Olyannyira, hogy a török kiűzése után, majd a XVIII. század első évtizedeiben, s egész napjainkig telepesek egész raját bocsátja ki. A szegediek szállják meg a bánáti, bácskai, temesközi üres falvak helyét, benépesítik a közvetlen környéket, s Csongrád, Csanád, Békés is helyet ad nekik. 4 A Szegedre beköltözöttek, majd innen továbbállok kapcsolatban maradtak az anyavárossal, s ápolták annak magukkal hozott szellemiségét, így nemcsak benépesítette, de integrálta is a város egy nagy terület népességét. A szegedi katolikus szellem — mint ezt Bálint Sándor megállapította — megőrzött valamit a középkori kereszténységből a török védelme alatt is, s egy sajátos színezetű paraszti kultúra kialakításához is hozzájárult. Furcsának tűnhet, hogy kulturális hatás szempontjából Debrecen és Szeged mellé állítom Jászberényt. Az előbbi kettőt — úgy vélem — minden további nélkül elfogadhatónak tartja mindenki, hiszen olyan kutatók munkái, mint Szabó István, Balogh István, Zsigmond Ferenc, Révész Imre, Makkai László, Zoványi Jenő, Julow Viktor igazolták Debrecen hatását a Tiszántúlra, s Kálmány Lajos, Katona Lajos, Bálint Sándor, Juhász Antal Szeged szerepét mutatták ki a környező megyék népességének, kultúrájának alakításában. Jászberény és a Jászság ilyen hatását eddig nem igen méltatták. Fodor Ferenc ugyan hangoztatta a jász nép szerepét az Alföld benépesítésében, de a kultúra egész területét ő maga nem vizsgálván, szélesebb körű hatásának elemzését nem adta. Az alábbiakban ezért Jászberénnyel, helyesebben a Jászság szerepével foglalkozom behatóbban, s kívánok rámutatni arra az átfogóbb jellegre, amit kialakított határain túl is. 17