Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

A játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban

4. A játékot, mint nem teljes tevékenységi folyamatot két fontos elem mégis meghatározza s az lehet alapja az osztályozásnak is. Az egyik a tevékenykedő személy (közösség), s a másik az akció, mint pontosan leírható mozgás. A tevékenykedő személy (közösség) része egy szélesebb társadalomnak, amely a maga viszonyaival, élő kultúrájával meghatározza az akció jellegét, formáját, szerves részét és elemeit alkotja a szituációnak, azaz a tevékenységi folyamat mindenkori közegének. A tevékenykedő személy (közösség) kapcsolja be a játékot mint tevékenységet a társadalom egészébe, teszi részévé a szituációnak, s egyben meg is határozza koordinátáival, társadalmi kapcsolataival, pozícióival a játék egész menetét, jellegét. Nem közömbös, hogy a játszó személy a kultúra egészéből mit ismer, mit birtokol, milyen kapcsolatokkal rendelkezik és milyen mintákat követ. Ezt a társadalmi hovatartozást azonban sajátosan kell értelmeznünk. A vagyoni viszonyok illetve az egész társadalmi hierarchián belül elfoglalt pozíciók a játék szempontjából viszonylag kis jelentőségűek. Meghatározó viszont az, hogy az akciót végrehajtó személy (közösség) milyen nemű. Ez tradicionálisan körülírja a végezhető akciók körét (csak lányok, fiúk vagy mind két nem által játszható játékok). Ugyanis döntő szerepe van a kornak is. A kor részben ugyanúgy kijelöli az akcióknak azt a körét, amelyből az egyén vagy közösség választhat. S itt nemcsak a tradícióknak van fontos szerepe, hanem az ezzel is összefüggő életkori sajátosságoknak, a fizikai és szellemi állapotnak is. Bizonyos játékok megfelelő testi vagy szellemi felkészültséget tesznek szükségessé, nem játszhatják bármilyen korú egyének. Nagyon fontos szerepet kell tulajdonítanunk bizonyos közösségek esetében a foglalkozásnak (földműves, pásztor, erdőmunkás, iparos) és a településen belüli lokalitásnak. (pl. valaki egy mezőváros centrumában lakik vagy a szélén; kisebb faluban, Alvégen, Felvégen stb.) A foglalkozás, a szülők és a felnőtt társadalom tevékenysége az elvégezhető akcióknak határozott mintákat adhat (pl. mást játszik egy pásztor vagy egy asztalos gyermeke), s a lakóhely a gyermekközösség összetételét, akcióinak terepét hasonlóan befolyásolhatja (pl. egy városiasabb környezetben; egy mezőváros centrumában eltérő foglalkozású szülők gyermekei játszanak együtt; egy kisebb falun belül a Felvég és Alvég zártsága, ellentéte a legénybandák mintájára zárt közösségeket hozhat létre). A vagyoni, társadalmi koordináták a felnőtt társadalmon belül csak ezek után következhetnek, hathatnak. A gyermek közösségekben csak véletlenül érvényesülnek bizonyos ebből fakadó következmények, a játékot befolyásoló tényezők. 166