Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

A játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban

nak alapkategóriát, rendszerének alapját a kiindulási terület természetes belső összefüggései határozzák meg. E rendszer következetes kimunkálásától jó húsz esztendeje azt reméltem, hogy az eddig részekre szakadt magyar néprajz — ha a hagyományos, nagymultú folklór és etnográfia mellé a társadalomnéprajz is felnő — egyesülni fog, s ha a már kidolgozott folklór és etnográfia fogalomrendszerek mellé ekvivalens társadalomnéprajzi fogalmak is társulnak, s olyan egység teremtődik, amely feleslegessé teszi, hogy hazai néprajzunkat az angolszász vagy francia tudomány oldaláról kiindulva egyesítsük, s tegyük egységes és modern tudománnyá. 2. A tevékenység alaprendszerében, amely természetéből következően dinamikus rendszer, meghatározó szerepe van a játéknak, a munkának és a szórakozásnak. Ha a közösség összes tevékenységét részekre bontjuk, s felvázoljuk szerkezetét a társadalomnéprajzi kutatás szempontjából, akkor előbb el kell választanunk egymástól az egyedi és társadalmi tevékenységet, az utóbbin belül az egyszeri és a hagyományosnak felfogható, rendszeresen ismétlődő tevékenységet, amely voltaképpen a társadalomnéprajz tárgya. A rendszeresen ismétlődő vagy hagyományos tevékenység tovább bontható úgynevezett paraszti munkára és a bennünket érdeklő játékra és szórakozásra. A paraszti munka pedig valóságos és vélt munkára abból a szempontból, hogy objektíve hasznos vagy objektíve nem hasznos tevékenységről van-e szó a paraszti munkán belül. Ez utóbbi körbe tartozik bele a kultusz is, s mint ilyen rendszerünkben jól elkülöníthető a játéktól és a szórakozástól még akkor is, ha a néprajzban gyakran ezeket is játéknak nevezik, illetve a játék szóval jelölik meg (pl. dramatikus játékok, farsangi játékok). A vázolt rendszer szerint tehát a játék a közösség összes hagyományos, társadalmi érvényű tevékenységén belül olyan tevékenység, amely különbözik a munkától, nem tekinthető sem objektíve, sem szubjektíve hasznos tevékenységnek, a játékkal a közösség nem kíván sem a természetre, sem a társadalomra határozott céllal hatni. Ahhoz, hogy társadalomnéprajzi szempontból a munka (paraszti munka) és a játék különbségét pontosabbá tehessük, szükséges röviden kitérni arra, hogy a tevékenység, mint a társadalomnéprajz alapkategóriája, hogyan értelmezhető. A tevékenység teljes szerkezetét olyan folyamatként határoztuk meg, amelyben valamely indíték a tevékenykedőt akcióra kényszeríti, s az akció eredményeként létrejön a folyamatot lezáró produktum (anyagi, szellemi). A tevékenységi folyamatnak tehát 162